Átültetés nélküli vetés

Innen: Triple Performance
Tracteur en plein déchaumage

A hamis vetés abból áll, hogy a gyomok kelését a felszíni talajművelés serkentésével előidézzük, hogy azokat a kultúra előtt elpusztítsuk, ezáltal csökkentve a magkészletet.

Hatékonysága fajonként változó: megfelelő a pázsitfűfélékre (réti perje, árpa), de más gyomokra kevésbé hasznos.

Ősszel kevéssé hatékony, inkább tavasszal vetett kultúra előtt indokolt, feltéve, hogy költségét (20–35 €/ha) értékeljük.

Hatékony a réti perje/árpa kelésének előidézésében

A réti perje és árpa kelése nagyobb felszíni talajművelés / hamis vetés után (itt rotációs borona 5 cm mélységben), mint mélyművelés után (itt független tárcsás borona 20 cm mélységben).

Gestion des adventices à l’interculture : le faux-semis au banc d’essai - Perspectives-agricoles.com 2019[1]

A hatékonyság nem azonos minden gyomnál

A talajművelés hiánya jobb kelést eredményez a muskátli vagy a repce sarjak esetében az ápolási időszakban, mint a hamis vetés

A hamis vetés csak a pázsitfűfélék kelését segíti elő. Ha a magok nyugalmi állapota nem szűnik meg, a hamis vetés teljesen hatástalan. A magok nyugalmi időszaka fajspecifikus. Ősszel a pázsitfűféléknél (réti perje, árpa, brome) nagyon alacsony, különösen, ha a magok érési szakaszában magas hőmérséklet volt (lásd a réti perje nyugalmi állapotáról szóló cikket[2]).

Mi a helyzet a gyomok kelésével a kultúra alatt?

A hamis vetés akkor indokolt, ha a következő kultúrában csökken a gyomosodás.

Az összes vizsgálatot figyelembe véve nem mutatható ki pozitív korreláció (szórt pontfelhő) az ápolási időszakban kelő gyomok száma és a következő kultúrában lévő gyomok száma között.

A hamis vetés valóban elősegíti a pázsitfűfélék kelését, és így csökkenti a magkészletet, de ez nem garantálja a későbbi gyomosodás csökkenését.

Ez részben azzal magyarázható, hogy az ápolási időszakban kelő gyomok száma (24–1600 növény/m²) nagyságrendileg eltér a kampány során a talajba kerülő magok számától (23 000 mag/m²). Könnyen belátható, hogy a hamis vetéssel eltávolított magok száma valójában csak elenyésző része a talajban lévő gyommagkészletnek.

Egy megoldás lehet többszöri hamis vetés ismétlése a magkészlet kimerítésére, különösen erősen gyomos területeken. Ugyanakkor a magkészlet csökkenését Merfield (2015) árnyalja, aki a hamis vetés potenciális hatását 0,7%-ra becsüli, feltételezve, hogy a magok 10%-a nem nyugalmi állapotú bármikor, és ezeknek csak 7%-a van az első 3 cm talajrétegben, ahol csírázásra alkalmas körülmények között van. Ha a hamis vetéseket öntözik (40 mm/hét), a magkészlet csökkenése sokkal hatékonyabb, 40%-os csökkenés négy egymást követő hamis vetéssel szemben a nem öntözött 3%-kal.

Hamis vetés tavaszi kultúra előtt

A tavaszi hamis vetés teljes mértékben indokolt, mert valódi gyomnyomás csökkenést eredményez a kultúrában, amint az az alábbi grafikonon látható:

essai ECOHERBI

Megfigyelhető, hogy nincs egyértelmű különbség a különböző kezelések hatékonysága között.

A hamis vetések a gyomokat a kultúrában négyszeresére csökkentik a hamis vetés hiányához képest.

Mennyibe kerül egy hamis vetés?

Egy független tárcsás borona átmenet kb. 25 €/ha (modell szerint 20 és 35 €/ha között változik). Ez a gyakorlat viszonylag magas költséggel jár, ha az egyes gyomcsoportokra gyakorolt hatékonyságát nézzük.

Coûts des opérations culturales[3]

Következtetések

Az őszi hamis vetés csak nagyon ritkán indokolt, mert hatékonysága alacsony a költségekhez képest, különösen, ha a terület erősen gyomos pázsitfűfélékkel (réti perje, árpa).

A tavaszi/nyári kultúrák előtt a hamis vetések indokoltak, mert hatásuk a gyomosodás csökkentésére bizonyított.

Minden esetben ez a gyakorlat csökkenti a talaj magkészletét, de ez nem feltétlenül van közvetlen hatással a következő kultúra gyomosodására.

Források

La version initiale de cet article a été rédigée par Jasmin Razongles.