A búza vetési idejének hatása a gyomosságra
A vetés időpontjának kiválasztása egy lényeges tényező a kultúra sikeressége szempontjából. A téli gabonák vetésének néhány nappal a hagyományos időszak után történő elhalasztása lehetővé teszi a gyomflóra jobb kezelése később, különösen a füvek esetében.
Elv
A vetés időpontjának eltolása lehetővé teszi:
- A füvek kedvező kelési időszakának elkerülését ha az agroklimatikus feltételek adottak (finomított talaj, talaj újra nedvesedése).
- Beavatkozást a vadkakas magvak csírázásának felébredése után és azok csíráztatását a búza vetése előtt.
- Az őszi vegyszeres beavatkozások jobb időzítését (a talaj általában nedvesebb novemberben).
A vadkakas kb. 150 DJ (foknap) után csírázik egy sekély talajművelést követően. Egy szeptember 25-i vetés szinte egybeesik a vadkakas kelésével. A populáció 100%-a egyszerre kel a kultúrával. Ezzel szemben, egy október 19-i eltolás lehetővé teszi a potenciális vadkakasok 50%-ának elkerülését és 80%-át egy november 3-i vetés esetén.
A gyakorlat eredményei
Most felmerül a kérdés a megvalósíthatóságról és a hozamra gyakorolt hatásról.
És a többi gyom szabályozása?
A vetés eltolásának gyakorlata valójában csak a egyszikűek ellen hatékony és ezen belül is érzékenységi különbségek figyelhetők meg. Csak a vadkakas és a réti perje szabályozása jelentős. Ezzel szemben a kétszikűek nagy részénél (kivéve a disznóparéjokat) a gyakorlat hatása nem bizonyított vagy egyszerűen nincs.
Hatás a hozamra
A lágy búza vetésének 20 nappal az optimális időpont után történő eltolása kevés hatással van a hozamra (átlagosan, három nagyon eltérő éghajlati évjárat alapján).
Viszont, ahogy láttuk, +20 nap eltérés esetén 40%-kal csökken a vadkakas sűrűsége.
+40 nap eltérésnél, amikor a nyomás 75%-kal csökken, a hozamveszteség körülbelül 15 qtx.
Megvalósíthatóság
Általánosságban elmondható, hogy novembertől minél későbbre halasztjuk a beavatkozásokat, annál nagyobb a kockázata annak, hogy a rendelkezésre álló munkanapok száma korlátozott lesz.
A megvalósíthatóság szintje nagyon függ a helyi környezettől és az éghajlattól.
Az október végi vetés ugyanannyi rendelkezésre álló napot kínál a beavatkozáshoz (amikor a vetéshez szükséges jó feltételek adottak), mint az október közepe.
Ezzel szemben, a késői vetések (november közepe és később) csökkentik a napok számát, amikor a földekre be lehet menni. Ha a vetendő hektárok száma nagy, akkor prioritást kell adni a leggyomosabb területek késői vetésének.
Ugyanez a probléma áll fenn a késői vetéseknél a gyomirtási beavatkozásoknál. A kelés utáni napok száma korlátozott lehet, ezért ajánlott előre tervezni és elővetés előtti gyomirtást alkalmazni.
Következtetés
Az eltolás továbbra is hatékony eszköz a téli gabonák problémás gyomainak csökkentésére (különösen a vadkakas rezisztencia megjelenése esetén). Az előny biztosítása érdekében kombinálni kell az őszi vegyszeres gyomirtás optimális időzítésével (előkelés vagy korai kelés utáni). Erősen fertőzött helyzetben, a rendszer szintjén, más eszközökkel is erősíteni kell (vetésforgó, talajművelés, hamis vetés…).
A vetés 20 nappal történő eltolása lehetővé teszi bizonyos gyomok nyomásának csökkentését (- átlagosan 40% vadkakas sűrűség) és így a káros hatásuk mérséklését, miközben a hozampotenciált fenntartja.
Forrás
Ezt a cikket Jasmin Razongles, agronómiai mérnökhallgató, aki a Nemzeti Agroökológiai Központnál tanul, írta.
