A sorok közötti távolság és az vetési sűrűség beállítása a gyomok kezeléséhez

Adatlapokat - Nemzeti Agroökológiai Központ - Conserwa - Gyomok

Nagyüzemi növénytermesztés Nagyüzemi növénytermesztés Gyomkezelés Vetési technikák Direktvetés

Csökkenteni a sortávolságot a vetési sűrűség növelése érdekében, hogy erősítsük a versenyt a gyomokkal szemben. Ezzel a módszerrel a cél, hogy a növényállomány minél gyorsabban zárja a lombkoronát, ezzel elnyomva a gyomokat a fényverseny révén.

Leírás

Ez a módszer kiegészíti a gyomok integrált kezelésének egyéb agronómiai eszközeit. Hatékonynak bizonyult, de önmagában nem elegendő, és Franciaországban hiányoznak a technikai és tudományos hivatkozások e gyakorlatra vonatkozóan. Előnyei mellett kockázatokat is hordoz, melyeket alább részletezünk.

A grafikonon elméleti hatását láthatjuk a kultúrnövény biomasszájának a gyom biomasszára és a termésre gyakorolt hatásának.

Ha növeljük a vetési sűrűséget (csökkentjük a sortávolságot), a termés nő majd stabilizálódik. Megfigyelhető a kapcsolat a vetési sűrűség és a gyom biomassza között.

A nehézség abban rejlik, hogy megtaláljuk azt a sűrűséget (sortávolság és soron belüli távolság), amely a legjobb kompromisszumot kínálja a gyomokkal való verseny és a termés között, miközben figyelembe vesszük a vetési költségek növekedését a magasabb sűrűségek alkalmazásakor.

Gyakorlatban

A cél a két sor közötti távolság csökkentése és a soron belüli távolság kissé növelése, ahogy a rajzon is látható, itt kukorica esetében.

Ez gabonaféléknél a vetőgép függvényében bonyolultabb lehet.

A vetőgép módosítása a vetősorok közelítésére könnyebb vagy nehezebb lehet a típustól függően, és beruházásokra lehet szükség a módosítások elvégzéséhez.

Előnyök

• Javított gyomverseny : csökken a kelések száma, a gyomok által termelt magok száma.
• Gyorsabb záródása a növényi takarónak.
• Hatékonyabb fényhasználat/intercepció.
• Párolgás csökkentése / nedvességmegőrzés.
• Gyengébb gyökérverseny: hatékonyabb víz- és ásványianyag-felhasználás.
• Átlagosan jobb terméshozam magasabb növénysűrűség esetén.

Hátrányok

• Növekvő gombabetegségek kockázata: Ez a sűrű növénytakaró által megőrzött nedvesség miatt van. Egy tanulmány kimutatta, hogy a septoriose du blé súlyossága jelentősen nő a hektáronkénti magas sűrűség esetén (vizsgált esetek: 35 kg/ha sűrűség mellett 8% súlyosság, míg 140 kg/ha esetén 12%), de nem a kisebb sortávolság miatt (vizsgált esetek: 9 cm és 38 cm). Ezért fontos, hogy a sortávolság csökkentésekor a hektáronkénti sűrűséget változatlanul tartsuk. Általában az agronómiai gyakorlatok kisebb hatással vannak a septoriose járványfészkek kialakulására, mint a helyszín, az éghajlat és a fajtaválasztás.

• Speciális fajtákat igényel: Egyes fajták fenotípusuktól függően hátrányt szenvedhetnek és rosszul reagálhatnak erre a kezelési módra.
• Öntözést igényel: Ez a gyakorlat nem feltétlenül alkalmas mediterrán körülmények között öntözés nélkül.
• Nagyobb vetési költségek: A sorok számának növelésével nagyobb vontatási teljesítmény szükséges a vetőgép húzásához, így nő a gépi költség. Ha a hektáronkénti magmennyiség is nő, további költségek merülnek fel a vetőmag miatt.

Hatás a gyommag készletre (rozsnok)

Egy ausztrál tanulmány 10 évig (2003-2013, vetésforgó: búza, árpa, repce, borsó és csicseriborsó) követte a rozsnok populációkat, évente 4 különböző sortávolságot tesztelve. A gyomirtási program minden esetben azonos volt.

Azonos vetésforgó és hasonló gyomirtási program mellett egyértelmű tendencia figyelhető meg: a magok száma csökken a sortávolság csökkentésével.

Megjegyzés: A sortávolság csökkentésének hatása mérséklődik, ha az már eleve kicsi. Például, ha a sortávolságot 36 cm-ről 18 cm-re csökkentjük (felezés), a betakarításkor a magok száma több mint 75%-kal csökken négyzetméterenként. Ha ezt tovább felezzük 9 cm-re, a csökkenés már csak 25%.

Ez még mindig érdekes eszköz (legalább 25%-kal kevesebb rozsnok), mert viszonylag könnyen megvalósítható és takarékos a növényvédő szerek felhasználásában.

Hatás a termésre

A témában született legtöbb cikk azt mutatja, hogy a termés növekszik, ha a sortávolság kisebb, még azonos sűrűség mellett is a táblán, ahogy azt a DEKALB is igazolja egy kukoricafajtánál.

A terméskülönbségek nem feltétlenül szignifikánsak, de a tendencia javuló, és tekintve, hogy ez a gyakorlat milyen versenyt támaszt a gyomoknak, ez a módszer relevánsnak tűnik.

A direktvetés esete

A sortávolság csökkentése direktvetés esetén új műszaki kihívásokat hozhat. Valóban, a "gereblye" hatás a növényi maradványokon jelentősen felerősödhet, ha a vetősorok közel vannak egymáshoz, különösen fogazott vetőgépnél.

Ennek korlátozására ajánlott, hogy a fogakat több gerendán átlósan helyezzék el (legjobb 4 vagy akár 5), mindegyik 60 cm távolságra, és a fogak között 20-25 cm távolság legyen, hogy elegendő hely legyen a tömődés elkerülésére.

Figyelni kell a mérőkerék elhelyezésére is. Ezeknek elég távol kell lenniük a fogaktól, hogy ne akadályozzák a maradványokat.

Fejlesztési kilátások és kapcsolódó módszer

A gyomok szabályozásának hatékonyságának növelése érdekében ezt a gyakorlatot összekapcsolhatjuk a kelet-nyugati vetés módszerével.

Források

Ezt a cikket Jasmin Razongles, agrármérnök hallgató írta, aki a Nemzeti Agroökológiai Központnál tanul duális képzésben.