Növénytakaró, állandó takarás, félig közvetlen vetés, CIMS, CIPAN, erózió, talajtermékenység, köztes vetés.
A mezőgazdaságban a következő kifejezés növénytakaró"a legtágabb értelemben régóta "a talajt tartósan vagy ideiglenesen borító növénycsoportot jelenti, amelynek fő agronómiaicélja a talaj védelme a szél és a csapadék okozta erózióval szemben"[1].
Az ismeretek fejlődésével és a mezőgazdasági gyakorlatok tömegessé válásával a növénytakarónak ma már sokkal szélesebb körű előnyöket tulajdonítanak. Ezeknek az előnyöknek a jellege különböző tényezők függvényében változhat, például a gazdaság műszaki és gazdasági irányultságától, műszaki útvonalaitól és sajátos talaj- és éghajlati viszonyaitól, vagy a gazdálkodó céljaitól és a rendelkezésére álló eszközöktől.
Ezen az oldalon a növénytakaróval kapcsolatos mezőgazdasági gyakorlatok és ismeretek széles skáláját találja a megfontolástól a megsemmisítésig, annak minden változatosságában (felhasználás és termelés), valamint az oldal alján az összes, a témával kapcsolatos cikket, amelyet a platformon találhat!
Fő elvek
Növénycsaládok
Néhány kivételtől eltekintve (amelyekről alább lesz szó), a takarónövényeket általában három növénycsalád alkotja:
| Poaceae (korábban fűfélék) | Brassicaceae (keresztesvirágúak) | Fabaceae (hüvelyesek) | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Image = Graminée rudérale.jpg | Alignement = Központ | Largeur = 200px | Image = Erysimum hieraciifolium - European Wallflower on way from Gangria to Govindghat at Valley of Flowers National Park - during LGFC - VOF 2019 (6).jpg | Alignement = Center | Largeur = 200px | Image = Vicia faba.JPG | Alignement = Center | Largeur = 200px |
| Példák: Kakasláb, sugárfű, Moha, rozs, zab stb. | Példák: takarmányrepce, mustár, takarmányretek stb: Takarmányrepce, mustár, takarmányretek kaméleon, takarmánykáposzta, takarmányrépa stb. | Példák: Borsó, bükköny, lucerna stb: Borsó, bükköny, lucerna, faba bab, csillagfürt stb. | ||||||
Jellemzők :
|
Különleges jellemzők :
|
Jellemzők :
|
Ültetés és kategóriák
A növénytakaró növényeket a telepítés módja szerint is osztályozzák:
- Ideiglenes takarónövények: ahogy a nevük is mutatja, a szezon során rövid időre elfoglalják a mezőgazdasági parcella talaját. Ez lehet a vegetációs időszak alatt (a főnövényt a fedőnövény fölé ültetik), vagy a vetésközi időszakban (a fedőnövényt két főnövény közötti időszakban ültetik, majd megsemmisítik).
- A állandó takarásezzel szemben ezek a takarónövények arra szolgálnak, hogy egy vagy több mezőgazdasági szezonon keresztül elfoglalják a talajt.
A takarónövények különböző céljai
A fő érdekek
Talajszerkezet és erózió
Bár a növénytakaró használata diverzifikálódott, elsődleges funkciója változatlanul érvényes és fontos: azerózió elleni védelem és a talajfelszín csatakossága. Az éves talajképződés és a természetes erózió közötti különbség átlagosan kevesebb, mint 0,2 mm évente[2]. Ezért legalább 50 év kell ahhoz, hogy 1 cm talaj keletkezzen. Ezzel szemben a fedetlen talaj évente több mint 1 mm-t erodálódhat, ami a talaj termékenységének erőteljes csökkenéséhez vezet.
a takarónövények megakadályozzák, hogy bizonyos elemek elfolyás, kimosódás vagy elpárolgás útján a környezetbe kerüljenek, és fenntartják az első horizontok nedvességtartalmát, mivel a humusz vízmegtartó képessége a súlyának 5-6-szorosa.
Általánosságban elmondható, hogy a növénytakaró azáltal is hozzájárul a talaj termékenységéhez, hogy az azt alkotó növények fotoszintetikus tevékenységének köszönhetően tárolja a légköri szenet. Később, amikor (legalább részben) helyreállítják, humuszt biztosít, és hozzájárul a talaj szervesanyag-tartalmának növeléséhez[3].
Système racinaire fasciculé
Système racinaire pivot
Ha "fasciculált" vagy "taproot" gyökérrendszerrel rendelkező növényekből áll, az szintén hatással lehet a talaj szerkezetére: a mikroporozitás, illetve a dekompakciónövelésével.
Zöldtrágyák
Azöldtrágya olyan takarónövény, amelyet kifejezetten a talajjavítás vagy a következő értékesítési kultúra trágyázása céljából választanak ki. Ezek a takarónövények, amelyek általában a légköri nitrogént megkötő hüvelyes növényeket tartalmaznak, megsemmisítésük után leggyakrabban visszakerülnek a talajba[4].
Biodiverzitás
Másodlagos szinten a növényi takarónövények segíthetnek a biológiai sokféleség fenntartásában. Hozzájárulnak a vetésforgó térbeli és időbelidiverzifikációjához,az élőhelyek heterogenitásához, és kisebb mértékben a környezetek közötti ökológiai folytonossághoz. Ezért menedéket és táplálékforrást jelentenek számos állat-, mikrobiális (a szerves anyag felhalmozódásával) és növényfaj populációja számára. Valójában a növénytakaró összetételét néha úgy választják ki, hogy az bizonyos haszonállatokat vonzzon, vagy a mézgás potenciál miatt.
Visszanyerhető takarónövények
A fenti célokkal ellentétben egyes növényi takarónövények közvetlenebbül a termelést célozzák: ezek az úgynevezett fogós kultúrák vagy kettős kultúrák. Leggyakrabban köztes kultúrákként ültetik őket, és takarmánybiomassza (pl. legeltetett takarónövények) vagy energiatermelésre szánt biomassza(CIVE: Cultures Intermédiaires à Valorisation Énergétique), valamint hosszabb köztes kultúrák esetében szemtermelésre is használhatók.
A vetésközi növénytermesztés előnyei
CIMS
A vetésközi növénytakaró kultúrák fő célja a talaj takarása az értékesítési ciklusok között, valamint a fent említett különböző szolgáltatások nyújtása ebben az időszakban (erózió elleni védelem, szén-dioxid-tárolás, talajszerkezetre gyakorolt hatás, zöldtrágya-hatás, a biológiai sokféleség menedéke stb.) Ha ezek közül az ökoszisztéma-szolgáltatások közül többet is képesek nyújtani, akkor a CIMS rövidítéssel jelölik őket, ami a Cultures Intermédiaires Multi Services (több szolgáltatást nyújtó kultúrák) rövidítése.
ICNAF
A CIMSközé tartozik a takarónövények egy különösen elterjedt kategóriája: a nitrátcsapdás köztes növények(CIPAN). Ezeknek a növényeknek konkrét céljuk van: ősszel (amikor a mineralizáció csúcspontja van) ásványi elemeket vonnak el a talajból, hogy megakadályozzák azok kimosódását a talajvízbe. Ezeket az elemeket aztán a következő kultúra vetésekor visszavezetik a talajba, hogy az hasznot húzhasson ezekből az elemekből, amelyek egyébként "elvesznének". Bizonyos fokozottan veszélyeztetett területeken (ZVN) ezt a gyakorlatot a nitrátokról szóló irányelv kötelezővé teszi.
Fojtó borítás
A takarónövények közbeiktatásának másik szolgáltatása a gyomirtás. Afojtó fajok bevezetése ezekbe a takarónövényekbe erős konkurenciát jelent a gyomokkal szemben abban az időben, amikor a parcella a legérzékenyebb. Az erőforrásokért (fény a felszínen, víz és tápanyagok a talajban) folytatott verseny csökkenti a gyomok biomasszáját és magtermelését (ami megakadályozza a talaj magbankjának táplálását és a jövőbeli gyomok megjelenését). Egyes fajok allelopatikus hatások révén is csökkentik a gyomok kelését (rozs, hajdina stb.).
Kártevőciklusok, allelopátia és biofumigálás
Ugyanígy bizonyos fajok olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek segítenek csökkenteni a kártevők vagy betegségekmegtelepedése által okozott károk kockázatát a vetésközi növénytermesztés során. Ez a helyzet a biofumigáló vagy allelopatikus fajok esetében. A cél itt az, hogy ezeket a fajokat beépítsük a takarónövénybe, hogy az általuk termelt mérgező vegyületek a talaj tisztítására használhatók legyenek, amikor a takarónövényt visszahozzák. Emellett a növénysukcesszió diverzifikálása számos bioagresszor körforgását megtöri.
A takarónövények használatának előnyei a vegetációs időszakban
A növényi takarónövényeknek tulajdonítható agronómiai előnyök még inkább érvényesek a hosszabb távú takarónövények esetében. Ez fontos tényező számos olyan gazdálkodási rendszerben, ahol a takarónövényeket a készpénztermelő növényekkel együtt termesztik, mint például a :
Évelő növények
Évelő kultúrák, mint például a szőlő vagy a gyümölcsös, amelyek esetében bizonyos technikai útvonalakon a sorok vagy a sorok közötti szakaszok növénytakarása változatos ideig tart (lásd a "Takarónövények, ágazatonként" című szakaszt).
Állandó takarónövények és közvetlen vetés
Az egynyári kultúrák esetében mindazonáltal létezik egy sor, atermészetvédelmi mezőgazdaságból kölcsönzött gyakorlat, ahol a talaj növénytakarása állandó vagy kvázi állandó. A fent felsorolt előnyök megsokszorozódnak, ha a növénytakaró hosszabb ideig megmarad, és ha a talajt kevesebbet kell megmunkálni[5]egy élő takarónövény 6-8 hónapos fenntartása a vetésközi növénytermesztés során 126 kg C/ha/év megkötését eredményezheti [6]. E technikai útvonalak legfejlettebb formáiban az értékesítési kultúrákat közvetlenül a lombkoronán keresztül vetik, amit közvetlen vetésnek neveznek (élő) növénytakaró alá.
A lombkorona kialakítása
A növénytakaró összetétele és vetési technikája attól függ, hogy állandó vagy ideiglenes, valamint a fentiekben meghatározott céloktól.
A növénytakaró kiválasztásánál és telepítésénél (irányító) számos szempontot kell figyelembe venni, nem utolsósorban a növénytakaró szukcesszióját, amely meghatározza a növénytakarót megelőző és követő növénytípusokat és a telepítés időpontját. Figyelembe vehetjük továbbá az előírásokat és a másodlagos célokat (regenerálódás, biodiverzitás, zöldtrágyázás stb.). A takarónövény összetételét a gazdaság felszereltségének korlátai szerint is megválaszthatjuk.
A növénytakaró vetése (útmutató) különböző koraisági szakaszokban és különböző berendezésekkelpéldául szórásos vetés, amelyet a vetőmag-talaj érintkezésének fokozása érdekében szárzúzás vagy hengerlés követ. Vagy a vágás alatti vetés, vagy korai vetések esetén akár közvetlenül az előző kultúra szárába történő vetés.
A takarónövények megsemmisítése
A kémiai hatáson kívül többféleképpen is lehet a növénytakaró elpusztítása. Ez a szakasz áttekintést nyújt a létező technikákról, függetlenül az ágazattól. A technikák kiválasztásával kapcsolatos további technikai információkért kérjük, tekintse meg a következő külön erre a célra készült útmutatót: A növénytakaró megsemmisítése (útmutató).
Mechanikus megoldások
A növénytakaró mechanikusan is megsemmisíthető olyan eszközökkel, amelyek különböző mélységben dolgozzák meg a talajt. Ezek csökkenő sorrendben a szántás, az avarszántás, az aprítás és a hengerlés.
Biotikus megoldások
A növénytakaró elpusztítására szolgáló biotikus megoldások meglehetősen korlátozottak, és néha nem elegendőek a teljes megsemmisítéshez. A fagy és a legeltetés általi pusztítás azonban alacsony költséggel legalább jelentősen csökkentheti a lombkorona biomasszáját .
Egyéb megoldások
A fent említetteken kívül léteznek más (kevésbé elterjedt) megoldások is a növénytakaró elpusztítására. Ezek közé tartozik a termikus vagy elektromos gyomirtás, illetve az üveg alatt termesztett zöldségnövények esetében a szoláriumozás.
A növénytakaró életben tartása és szabályozása
Lehetőség van arra, hogy a növénytakarót ne semmisítsük meg, hanem szabályozzuk, amíg az értékesítési növényállomány fennáll. Ezt nevezzük állandó növénytakarásnak. Ez azt jelenti, hogy a talajt közvetlenül a növény betakarítása után takarják be, és nem hagyják csupaszon a talajt. Amikor a következő kultúrát ültetik, a takarást úgy kell szabályozni, hogy az ne vegye át a helyét.
A MERCI-módszer a takarónövények inputjának számszerűsítésére
A takarónövény "megtérülésének" számszerűsítésére jó módszer: a takarónövényt fél négyzetméteren többször talajszintig levágjuk, a betakarított növényeket fajonként lemérjük, és az eredményeket beírjuk a MERCI szoftverbe (ingyenes), amely kiszámítja a mobilizált ásványi elemeket és a humifikált szenet.
A takarónövények hátrányai és költségei
Hátrányok
- A fedőnövények új termesztési rendszert jelentenek, amelyet meg kell ismernie.
- Többletköltségekkel járhatnak, ha a vetőmag drága, vagy ha megnöveli a talaj megmunkálásához szükséges menetszámot.
- Nagy technikai szakértelemre van szükség a kívánt eredmények eléréséhez: nagyobb terméshozam és alacsonyabb költségek. Ehhez időre van szükség.
- Az új eszközök néha nagyon hasznosak ezen új technikai útvonalak megvalósításához (nyitótárcsás vetőgépek, rotációs rögtisztítók, talajművelés nélküli vetőgépek stb.) Ezek az eszközök nem feltétlenül állnak rendelkezésre.
- A közvetlen vetéses rendszerekben könnyebb a telepítésük és a megsemmisítésük. A közvetlen vetés azonban jelenleg fejletlen. A növénytakarás tehát ígéretes, de még sok finomhangolást igénylő technika, ha a lehető leghatékonyabb akar lenni.
A takarónövény költségei
Előkészítés
- Szántás: 42 €/ha
- Hengerlés: 12 €/ha
- Szántás: 16 €/ha
Vetés
- Vetés (gabonaféle vetőgép): 21 €/ha
- Kombinált vetés: 39 €/ha
- Szórásos vetés: 10 €/ha
- Vetés (TCS vetőgép): 32 €/ha
Megsemmisítés
- Aprítás: 28 €/ha
- Permetezés + glifozát: 20 €/ha
Példa a műszaki útvonalra
- 2 tarlószántás + gabonavetőgép + aprítás = 81 €/ha
- Közvetlen vetés + aprítás = 52 €/ha
Növénytakaró, ágazatonként
Ebben a részben a növénytakarónak szentelt "termelési" portálok linkjeit találja:
- Szőlő: Növénytakaró a szőlőtermesztésben.
- Szántóföldi növények : A növénytakaró kezelése a szántóföldi növényekben.
- Több növénykultúrás állattenyésztés : Növénytakaró a legeltetésben.
- Kertészet : Növénytakaró kultúrák közötti növénytakaró bevezetése a zöldségtermesztésben (gyakorlati útmutató).
További információk
Növénytakaró-gazdálkodás - Agroleague.
Növénytakaró útmutató - CA Nouvelle Aquitaine, CA Occitanie, Bordeaux Sciences Agro.
Articles dans cette thématique
Források
- ↑ G. W. Langdale et al, Cover crops effects on soil erosion by wind and water, 1991. http://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1.1.514.9458&rep=rep1&type=pdf. http://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1.1.514.9458&rep=rep1&type=pdf
- ↑ Montgomery D. R. ; 2007. Soil erosion and agricultural sustainability, USDA, U.S. Department of Agriculture, PNAS Direct Submission, Vol 104, n°33.
- ↑ Labreuche J. et al, Cultures intermédiaires Impacts et conduites, Arvalis institut du végétal, p23,2011.https://www.arvalisinstitutduvegetal.fr/vient-de-paraitre-cultures-intermediaires-impacts-et-conduite-@/view-1873-arvstatiques.html. 2011.https://www.arvalisinstitutduvegetal.fr/vient-de-paraitre-cultures-intermediaires-impacts-et-conduite-@/view-1873-arvstatiques.html
- ↑ M. Thromas et al. Dictionnaire d'agroécoloie, Zöldtrágya definíció, 2018. https://dicoagroecologie.fr/encyclopedie/engrais-vert/. https://dicoagroecologie.fr/encyclopedie/engrais-vert/
- ↑ Dimassi et al, Long-term effect of contrasted tillage and crop management on soil carbon dynamics during 41 years, Agriculture, Ecosystems & Environment, Volume 188, Pages 134-146, 2016. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0167880914000942. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0167880914000942
- ↑ Pellerin S. et al, Stocker du carbone dans les sols français, quel potentiel au regard de l'objectif 4 pour 1000 et à quel coűt? Synthèse du rapport d'étude, INRA, 114P, 2019 . https://www.inrae.fr/sites/default/files/pdf/etude-4-pour-1000-resume-en-francais-pdf-1_0.pdf
