Vízgazdálkodás

Öntözés, szennyvízkezelés, ZNT, hasznos vízkészlet, vízelvezetés

VízgazdálkodásÖntözés, szennyvízkezelés, ZNT, hasznos vízkészlet, vízelvezetés

Témák / Vízgazdálkodás

Az utóbbi években a nyári szárazság állandónak tűnik Franciaország szárazföldi részén, miközben a heves viharok is gyakoribbak. Az éghajlati előrejelzések szerint a csapadék egyre rendszertelenebbé és egyenetlenebbül oszlik majd el. Tehát a vízhiánnyal és a vízfelesleggel is meg kell majd birkóznunk.

Az árvizek jelentős károkat okoznak a terményekben is, erodálja a talajt és csökkenti a vízminőséget.Az öntözést viszont egyre inkább megkérdőjelezik és kritizálják. Ez teszi ki a mezőgazdaságban felhasznált víz nagy részét, amelybe beletartozik az állatállomány itatása, valamint a gépek és berendezések tisztítása is.

A "vízmennyiség" megközelítésén (hiány vagy többlet) kívül figyelembe kell vennünk a vízminőséget is, amely az ivóvíz minőségéhez kapcsolódik, hogy eutrofizáció a természeti környezetek elszikesedése, a mezőgazdasági területek sósodásával stb.

A vízgazdálkodás összetett kérdés, mivel nagy területen számos, egymástól függő szereplőre terjed ki. A vízgazdálkodás összetett kérdés, mivel nagy területeken számos szereplő kölcsönös függőségét foglalja magában, és a vízgyűjtő terület, nem pedig egyetlen település vagy mezőgazdasági szövetkezet léptékében kell elképzelni.

Öntözés

Az öntözés célkitűzései

• A jó terméshozam biztosítása és fenntartása aszály esetén,

• A termékminőség javítása (vetőmagok, zöldségtermesztés, kertészet, gyümölcsösök stb. vagy bérkultúrák),

• Egyidejűleg trágyázni és javítani a műtrágya növények általi mobilizációját.

Különböző öntözési eszközök és módszerek léteznek (pivot, csepegtető stb.), amelyek avízfelhasználás hatékonysága, a költségek és az energiafelhasználás szempontjából is különböznek.

A vízfogyasztás csökkentése

Vannak olyan elkerülési stratégiák, amelyek a korai fajták és vetési időpontok megválasztásával lehetővé teszik a szárazságra legérzékenyebb fenológiai szakaszok elhalasztását. Ily módon az érzékeny fázisok (például a virágzás) olyan időpontban zajlanak, amikor a víz rendelkezésre áll.

Léteznek elkerülési stratégiák is, amelyek a növény vízigényének csökkentését foglalják magukban. Ezek közé tartoznak

• A vetési sűrűség csökkentése.
• A nitrogéntrágyázás csökkentése.
• Talajkímélő mezőgazdaságtakarékos gazdálkodás: javítja a víz beszivárgását a talajba, és ezáltal a vízvisszatartást és a talajvíz pótlását, ösztönzi a mikorrhiza és a gyökérfejlődés fejlődését.

• Agroerdészet és az ültetés sövényekaz agrárerdészet és a sövénytelepítés: szintén javítja a víz beszivárgását a talajba, és ezáltal a vízvisszatartást és a talajvíz pótlását, valamint csökkenti a párolgási veszteségeket a lombkorona által nyújtott árnyéknak és a szélfogó hatásnak köszönhetően. A fák mélyen fekvő gyökerei is mélyebbre szívják a vizet, ha ügyelnek arra, hogy ne álljanak versenyben más növényekkel.

A precíziósöntözőrendszer, amely olyan technológiákat használ, mint a GPS és a változó áramlású öntözés, lehetővé teszi a kevesebb víz- és energiafogyasztást azáltal, hogy ugyanazon a parcellán belül is alkalmazkodik az eltérő igényekhez.

Öntözési problémák és kritikák

Az egyre gyakoribb aszályok miatt a talajvíz és a folyók egyre kevésbé töltődnek fel, és egyre többet használnak fel. Ez felveti a vízkészletek fenntartható felhasználásának kérdését. Különösen a kukoricatermesztést érte sok kritika, mivel Franciaországban nagyon elterjedt, és a legszárazabb időszakokban is vízigényes.

Kritizálják és vitatják azokat a megoldásokat, amelyek a víz máshol történő megtalálására irányulnak, mint például a szabadtéri víztározók, amelyek zavarják a természeti környezetet és sok vizet veszítenek a párolgás révén.

Lehetőség van a víztározók mesterséges feltöltésére is folyókból származó vízzel, vagy a szennyvíz újrafelhasználására a tisztítás után. Ez utóbbi megoldás Franciaországban "szabályozási, műszaki és gazdasági" akadályok miatt nem terjedt el.

Néhány országban már alkalmazzák a tengervíz sótalanítását, de ez nagyon drága, sok fosszilis tüzelőanyagot igényel és káros a környezetre.

Vízelvezetés

Ábrázolás egy vízzáró réteg helyreállítási rendszeréről.

A vízelvezetés fő célja, hogy az alacsony vízáteresztő képességű vagy vízzáró réteggel rendelkező talajokat alkalmassá tegye a mezőgazdaság számára.Javítja a hidromorf talajok terméspotenciálját. Emellett a telkek átöblítésével a szikesedés orvoslását célzó intézkedések részét képezi, valamint a felszíni vizek szennyezése elleni küzdelem részét képezi, mivel lehetővé teszi a "diffúz szennyezés pontszerű szennyezéssé történő átalakítását" és így könnyebben, egy helyen és alacsonyabb költséggel tisztítani a vizet.

A lecsapolással néha visszaéltek, és ez a vizes élőhelyek területének erőteljes csökkenéséhez vezetett, amelyekről ma már tudjuk, hogy nélkülözhetetlenek a vízkészletek és a vízkörforgás természetes szabályozásához. Általánosságban elmondható, hogy jobb takarékosan és fokozatosan lecsapolni, hogy ne szárítsuk ki teljesen a területet.

A Sciences, Eaux & Territoires című folyóiratban megjelent cikk szerint a vízelvezetési technikák jól kidolgozottak, és nem igényelnek különösebb innovációt. Egy jól megtervezett vízelvezető rendszer nagyon hosszú ideig, több tíz vagy akár több száz évig is használható, és a földdel együtt öröklődik.

Vízminőség és szennyezés

A mezőgazdasági tevékenységek nagymértékben szennyezik a vizet, ami veszélyes a természeti környezetre és az ivóvízkészletekre. Ezért a vízminőséget széleskörű szabályozásnak vetik alá.

Ezek a szabályozások különösen a nitrátokra és a növényvédő szerekre irányulnak. A weboldalon Nitrátérzékeny zónák a gazdálkodóknak be kell tartaniuk anitrogén felhasználására vonatkozó különleges előírásokat. Az ország többi részén az intézkedések önkéntesek. Ami a növényvédő szereket illeti, ezekre a következő szabályok vonatkoznak Kezelésmentes övezetek a vízfolyások és vízgyűjtő területek körül. Ezeknek a zónáknak a mérete az egyes termékektől függ. Ezeket jól ki lehet használni olyan fajok termesztésével, amelyek kevés műtrágyát vagy gyomirtót igényelnek, mint például a kender vagy a silphia.

Az Élelmiszerügyi, Mezőgazdasági és Vidéki Általános Tanács 2016-os összefoglalója szerint a vízminőség javítása a ráfordítások használatának csökkentésével a "fajtateremtés, a precíziós mezőgazdaság, a biológiai védekezés és a fenntartható gyomirtás" terén megvalósuló innovációra támaszkodik.

Erózió

Atalaj víz általieróziója a talajrészecskéknek az esővíz és a lefolyó víz által történő leválását és elszállítását jelenti. A talajerózió (amelyet a szél is okozhat) az egyik legnagyobb veszélyt jelenti a mezőgazdasági talajokra, amelyek 10-40-szer gyorsabban degradálódnak, mint ahogyan regenerálódnak.

A talajok eróziós képessége függ a talaj jellegétől, beszivárgási képességétől és víztelítettségétől, valamint attól, hogy csupasz vagy növényzettel borított.

Az erózió fő következményei a következők :

• A termékeny felszíni talajrétegek és a tápanyagok elvesztése.

• A gyökérzet mélységének csökkenése.

• A hasznos víztartalékok csökkenése.

Ezenkívül a lemosott anyag a vízfolyásokba kerül, és rontja a vízminőséget.

Az erózió elleni intézkedések a következők:

• Állandó talajtakarás.

• A talaj szerves anyagokkal való gazdagítása (mulcs, komposzt stb.).

• Sövények vagy füves sávokültetése.

• Nincs talajművelés, félig direkt talajművelés.

• A talaj megmunkálása a kontúrvonalak mentén.

• Teraszok kialakítása.

Szikesedés

A talaj szikesedése a FAO meghatározása szerint "a talajban lévő vízben oldódó sók növekedésének jelensége". Ezek közé tartozhat nátrium, kálium, magnézium, kalcium és klór.

A szikesedés befolyásolja a növények élettani funkcióit, és ezáltal a terméshozamot, vagy akár lehetetlenné is teheti a gazdálkodást az érintett földterületen. Ha a jelenlévő sók többsége nátrium-Na+, akkor a talaj nátriumosnak mondható. Ebben az esetben a talaj szerkezete és vízszivárgási képessége súlyosan károsodik.

A szikesedés világszerte jelentős veszélyt jelent a mezőgazdasági talajokra, különösen a száraz és félszáraz éghajlatú területeken. Franciaország ma még kevéssé érintett, de a jelenség terjedni fog, mivel szorosan összefügg az öntözéssel való gazdálkodással, az aszállyal és a tengerszint emelkedésével.

A talajszikesedés eredete

A sós ék (az édesvíz és a sós víz közötti határvonal) helyzete alacsony vízkivétel esetén.

Természetes :

• Tengeri pára és aeroszolok, vagy akár tengeri behatolások a szárazföldre és a víztartó rétegekbe (például a Camargue-delta).

• A sós kőzetek és üledékek víz általi oldódása és a sós víz beszivárgása.

A sós ék (az édes és sós víz közötti határvonal) helyzete a talajvízbe történő nagyobb szivattyúzás esetén.

Antropogén :

• Öntözés rossz minőségű vízzel.

• A sók kimosódásához nem elegendő mennyiségű öntözés.

• A víztartó rétegek egyensúlyának megbomlása és a tengervíz feláramlása a talajvízszintbe (rossz talajvízgazdálkodás, aszály, erdőirtás stb.).

A szikesedés elleni küzdelem kulcstényezői

• Az öntözővíz minőségének ellenőrzése.

• A sók eltávolítása érdekében a parcellákat friss vízzel kell átmosni és lecsapolni.

• A párolgás korlátozása a beszivárgás javára (szerves módosítások, mulcsozás, csepegtető öntözés*).

• Mély vízelvezetés a gyökérzónán kívüli felszíni talajvízszint fenntartása érdekében.

• A nátriumtartalmú talajok esetében alkalmazzunk kémiai módosításokat(gipsz, szulfid és kénsav)).

• Megjegyzés a csepegtető öntözésről: Rövid távon a csepegtető öntözés jó megoldás, ha az öntözővíz magas sótartalmú, mivel csökken a vízellátás, és ezáltal a sóellátás is. Hosszú távon azonban úgy tűnik, hogy ez a módszer a gyökérzónában sófelhalmozódást okoz, mivel nem teszi lehetővé a talajból való kimosódást.

Articles dans cette thématique

• FAO 2017. Voluntary Guidelines for Sustainable Soil Management (Önkéntes iránymutatások a fenntartható talajgazdálkodáshoz) Food and Agriculture Organization of the United Nations Róma, Olaszország Online: https://www.fao.org/3/bl813e/bl813e.pdf
• Kloppmann W., Bourhane A., Schomburgk S., Asfirane F. (2011), Salinisation des masses d'eau en France : du constat au diagnostic. BRGM/RP-60186-FR jelentés. Online: https://infoterre.brgm.fr/rapports/RP-60186-FR.pdf
• Zones vulnérables - Métropoles, frissítve 2020. december 20-án Online: https://www.data.gouv.fr/fr/datasets/zones-vulnerables-metropole/
• https://itrade.gov.il/france/2021/10/25/lirrigation-de-precision/