Glifozát: maradékhatás és figyelmet igénylő pontok közvetlen vetésben

Adatlapokat - Nemzeti Agroökológiai Központ - Conserwa - Gyomok, IFT csökkentése, Talajregeneráció

Nagyüzemi növénytermesztés Nagyüzemi növénytermesztés Növényvédő szer glifozát maradvány ACS Direktvetés

Glifozát permetezés vetés előtt

A glifozátot gyakran írják le kevéssé tartósnak, valójában azonban a talaj típusától, éghajlattól és mezőgazdasági kezeléstől függően felhalmozódhat a talajban. Direktvetés (SD) esetén a lebomlása lassabb, különösen a felszíni szerves anyag miatt. A kezelés után a molekulák még élő növények gyökerein keresztül is kioldódhatnak, ami a következő növénykultúrákat érinti. A glifozát ekkor újra felszívódik, károsítva a gyökérnövekedést és a növények tápanyagfelvételet. Ezeknek a hatásoknak a korlátozására vetés előtt várakozási idő és enyhe talajművelés javasolt.

Tartósság a talajban

Bár a glifozátot gyakran "nem maradékosnak" vagy "minimális maradékaktivitással rendelkezőnek" írják le a talajban, a valóságban tartóssága összetettebb, és jelentősen változik a különböző talaj- és éghajlati tényezők, valamint a talajkezelés függvényében. Ez egy leegyszerűsítés, amely árnyalást igényel.

Számos tényező befolyásolja ezt a tartósságot:

• Talajtípus és szerves anyag tartalom: Az agyagban és szerves szénben gazdag talajok erősebben megkötik a glifozátot, ami lassíthatja annak lebomlását.
• Éghajlati viszonyok: Melegebb és szárazabb körülmények gyorsíthatják a glifozát lebomlását a talajban, míg hűvösebb hőmérséklet és magas páratartalom lassíthatja azt.
• Mikrobiális aktivitás: A mikrobiális lebontás a fő disszipációs út, ezért a talaj mikrobiális közösségeinek egészsége és aktivitása kritikus tényező.

Lebomlási dinamika a talajban

• A glifozátnak erős affinitása van a talajrészecskékhez.
• Erősen adszorbeálódik a vas és alumínium oxidokra (változó töltésű ásványok).
• Kötött formában biológiailag szinte inaktívvá válik, és mozgékonysága nagyon korlátozott.
• Fő lebomlása mikrobiális, amely AMPA-t (aminometilfoszfonikus sav) termel.

Glifozát: Direktvetés (SD) vs Szántás (CT)

Glifozát kimutatása 6 hónappal a kezelés után

Egy olasz, Padovai Egyetemen végzett tanulmány kimutatta, hogy a glifozát tartóssága nagyobb a direktvetési rendszerben. Általánosan megfigyelhető felhalmozódás a felszíni horizontban, amely SD esetén erőteljesebb.

Talajkezelés összehasonlítása a glifozát maradványaira

Ahogy korábban láttuk, minél kevésbé művelt a talaj, annál nagyobb a glifozát felhalmozódása, különösen a talaj felszínén. Az aktív hatóanyag koncentrálódása a felszíni horizontban rendszerint nagyobb hatással van a növényállomány veszteségére SD körülmények között, mint művelt talaj esetén, függetlenül a kereskedelmi formulációtól és a vetés előtti alkalmazási időtől.

A glifozát alkalmazási időpontja szerinti növényállomány sűrűségveszteség

Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a kezelés és a vetés közötti időtartam a leginkább befolyásolja a glifozát okozta károkat a kultúrában.

Miért tartósabb a glifozát SD esetén?

1. Több szerves anyag (SZ) a felszínen ➜ a glifozát megkötődik és kevéssé bomlik le.
2. Kompaktabb talaj (az SD átmeneti szakaszában) ➜ csökkent mikrobiális aktivitás.
3. Élő növényzet jelenléte a kezelés idején ➜ másodlagos kioldódás a gyökereken keresztül.

A gyomirtók tartósságának alakulása direktvetéses talajokban

Glifozát kioldódása

• A glifozát transzlokálódik, majd felhalmozódik a gyökerekben.
• Ezután felszabadul a rizoszférába:
  • Kezelt növényi maradványok bomlásával
  • Élő növények gyökérexszudátumával, beleértve a glifozátra toleráns GMO-kat is

A glifozát nagyon mobilis a floémában

A talaj szennyezése az exszudátumok által gyakran figyelmen kívül marad, függetlenül a lefolyástól vagy permetpergéstől.

Direktvetés esetén

• Elősegíti a gyomok rezisztenciájának kialakulását.
• Elősegíti különösen a tartós gyomok megtelepedését:
  • Ezek ellenállóbbak, ezért magasabb, halálos dózisú gyomirtókra van szükség,
  • Hosszabb ideig detoxifikálják és kioldják a glifozátot,
  • Hosszabb ideig életben maradnak, mint a talajműveléses rendszerek gyomfajai, amelyek általában kevésbé mélyen gyökereznek. Így a glifozát hosszabb ideig marad a talajban, meghosszabbítva jelenlétét és hatásait.

Glifozát újrafelszívódása

Miután a glifozát a talajban van, a növények gyökerein keresztül újra felszívódhat, akár célzott, akár nem célzott kultúrák esetén.

Napraforgó, amely glifozátot kapott a kezelt szója gyökerein keresztül

Direktvetés esetén

Az SD-ben a nem művelt talajokban a búza gyökereinek több mint 50%-a ugyanazokat az utakat követi, mint az előző kultúra gyökerei. Ez növeli a glifozát okozta károk kockázatát a kontaktus (újrafelszívódás) miatt, amikor a glifozáttal kezelt gyomok gyökerei kioldják az aktív molekulákat a környezetbe detoxifikációjuk során.

Hatás a következő kultúrára

• Gyökérnövekedésre gyakorolt hatás: Amikor a glifozát újrafelszívódik, gátolhatja a gyökérnyúlást, az oldalgyökerek képződését és a gyökérbiomassza termelését.
• Interakció a növényi tápanyagokkal: A glifozát kétértékű fémkationok kelátképzője, és csökkentheti a tápanyagok felvételét és transzlokációját a kultúrákban. Alacsony oldhatóságú kelát komplexeket képez létfontosságú mikroelemekkel, mint a mangán (Mn), vas (Fe), cink (Zn) és bór (B), ami akadályozza azok gyökér általi felszívódását. Ez az interakció hatással lehet a kultúrák egészségére, különösen a betegségekkel szembeni ellenálló képességükre.

Mezőgazdasági megfigyelés

Ez egy 2022 őszi vetésű búzaföld. Egy glifozátos kezelés (2 l) történt vetés után.

Fotó: Martin Rollet

Megfigyelés: Azokon a területeken, ahol nincs lebomló növényi anyag, a kelés megfelelő és egyenletes. Ezzel szemben ott, ahol élő növények voltak, de glifozáttal elpusztították őket, a kelés szórványos és elégtelen (piros keretben).

Értelmezés: Valószínűleg a glifozátot detoxifikáló gyomok gyökerein keresztüli kioldódás jelensége figyelhető meg, mielőtt elpusztulnának. Így a glifozát hatása időben eltolódik, és a kultúra szenved tőle.

Következtetés

A glifozát maradványkockázati tényezői direktvetés esetén

Csökkenti a maradványt	Növeli a maradványt
Permetezés 10 nappal a vetés előtt	Permetezés közvetlenül a vetés előtt vagy után
Száraz talaj	Nedves talaj
Magas SZ tartalom	Alacsony SZ tartalom
Alacsony glifozát dózis	Magas glifozát dózis
Magas agyagtartalom	Könnyű talaj
Alacsony növényi fedettség	Jelentős növényi fedettség

Glifozátos kezelés esetén ajánlott a vetés előtt elegendő, kb. 10 napos várakozási idő betartása (a kereskedelmi formulációk ajánlásai szerint), különösen sűrű növényi fedettség és talajművelés hiánya esetén, mivel a talajművelés gyorsíthatja a gyomok pusztulását és csökkentheti a kioldódást.

Ha a glifozát hosszú távú felhalmozódása a direktvetésben rontja a kelést és a hozamot, egy enyhe felszíni talajművelés (pl. sekély szántás) segíthet ezen a problémán.

Források

Ezt a cikket Jasmin Razongles, agronómia mérnök hallgató, aki a Nemzeti Agroökológiai Központnál tanul, készítette.