Gyomirtószer működése
A gyomirtók olyan hatóanyagok vagy készítmények, amelyeknek az a tulajdonságuk, hogy elpusztítják a növényeket. Egy gyomirtó neve általában egy forgalmazó vagy gyártó kereskedelmi neve. A gyomirtók különböző összetételűek és formulációjúak lehetnek, és különböző hatásmechanizmusokkal rendelkeznek.
Összetétel
Egy gyomirtó 2 típusú összetevőből áll :
- Az hatóanyagok, amelyek rendelkeznek gyomirtó tulajdonságokkal.
- A formuláló anyagok, amelyek lehetnek töltőanyagok vagy oldószerek, és amelyek javítják a készítmény tulajdonságait az alábbiak révén :
- A minőség (stabilitás (emulgeálószer, diszpergáló), megjelenés (szín, illat), használat könnyítése (hánytató hatás)).
- A fizikai viselkedés (nedvesítő, tapadó).
- A biokémiai aktivitás (felületaktív anyag, növényvédő hatású segédanyag)[1].
Formuláció
A gyomirtó formulációja az a fizikai forma, amelyben a gyomirtót a piacon értékesítik. Ez a formuláció az hatóanyagok és a formuláló anyagok keverékéből áll elő. A gyomirtók különböző formában jelenhetnek meg, szilárd vagy folyékony :
- Szilárd : Oldódó granulátumok (SG), nedvesíthető porok (WP), kapszulás szuszpenziók (CS), diszpergálható granulátumok (WG).
- Folyékony : Oldódó koncentrátumok (SL), emulgeálható koncentrátumok (EC), vizes emulziók (EW), koncentrált szuszpenziók (SC)[1].
A formulációnak nagy jelentősége van a termékek kezelésében, gyártásában, szállításában, tárolásában és a permetlé előkészítésében. Például a koncentrált szuszpenziók hajlamosak ülepedni, ezért használat előtt fel kell rázni őket.
Hatásmechanizmusok és rezisztencia
Hatásmechanizmus
Különböző típusú gyomirtókat különböztetünk meg a növénybe való behatolásuk és a növényen belüli elmozdulásuk alapján :
- Gyökéren keresztül ható gyomirtók : Talajra történő kijuttatás, behatolás a gyökereken, magokon vagy palántákon keresztül, ezek az úgynevezett előkelés előtti gyomirtók.
- Levélfelületen ható gyomirtók : Levélre történő kijuttatás, behatolás a leveleken, levélnyélen vagy szárban, ezek az úgynevezett utókeléses gyomirtók.
- Kontakt gyomirtók : A növénybe való behatolás után hatnak, de nem vándorolnak egyik szervből a másikba.
- Szisztemikus gyomirtók : A növénybe való behatolás után hatnak, és képesek vándorolni a növény különböző szervei között[1].
Példa : Glifozát = szisztemikus, levélen keresztül ható gyomirtó.
A gyomirtók a növény növekedési és fejlődési folyamataira hatnak, mint például a fiziológia (fotoszintézis és gyökéráteresztő képesség), a növekedés (sejtosztódás, megnyúlás), és a bioszintézis (lipidek, aminosavak).
Rezisztencia
Az ugyanazon gyomirtók folyamatos használata elkerülhetetlenül flóra szelekcióhoz vezet, azaz gyakran monokultúrás állományok kialakulásához, amelyek olyan fajokból állnak, amelyekre ezek az hatóanyagok nem hatékonyak. Az elmúlt évtizedekben megjelentek a gyomirtókkal szembeni rezisztencia[2] jelenségei a gyomnövények között. Körülbelül 270 gyomnövényfaj ismert, amely rezisztens a gyomirtókra.[3]
A HRAC osztályozás segít megelőzni a rezisztenciát és váltogatni a gyomirtókat a hatékonyságuk megőrzése érdekében. Minél alacsonyabb a szám, annál magasabb a gyomirtóval szembeni rezisztencia.
Különböző kémiai családokat és hatóanyagokat különböztetünk meg a hatásmechanizmusuk és HRAC osztályozásuk alapján. Az alábbiakban egy nem teljes lista a legelterjedtebb rezisztenciákról :[4]
| Hatásmechanizmus | Kémiai család | Hatóanyag
(példatermék) |
Ismert rezisztencia | HRAC
osztályozás |
| Acetil-CoA karboxiláz (ACCase) gátlók | FOP | Clodinafop-propargyl
(Célio) |
Vulpin, Réti perje,
Vad zab, Téosinte, stb. |
1 |
| DEN | Pinoxaden | |||
| Acetolaktát szintáz (ALS) gátlók | Triazolopirimidin | Florasulam
(Primus) |
Pipacs , Vulpin,
Réti perje, Farkasfog közönséges, Réti csenkesz közönséges, stb. |
2 |
| Szulfonil-karbamidok | Mesosulfuron
(Allié) | |||
| Iodosulfuron | ||||
| Auxinok | Fenoxi-karboxilátok | 2,4-D
(Lonpar) |
Pipacs | 4 |
| MCPA | ||||
| 5-Enolil-piruvil-shikimát-3-foszfát szintáz (EPSPS) gátlás | Glifozát | Réti perje, Réti csenkesz éves, stb. | 9 | |
| Nagyon hosszú láncú zsírsav szintézis (VLCFAS) gátlás | alfa-Oxiacetamid | Flufénacet
(Fosburi) |
Első esetek | 15 |
Gyomirtók szelektivitása
A gyomirtókat szelektívnek nevezzük, ha normál használati körülmények között bizonyos kultúrákat kímélnek, és lehetővé teszik ezek kultúráinak bizonyos gyomnövényei elleni védekezést. Teljes hatásúak akkor, ha a javasolt dózisban használva képesek elpusztítani vagy megakadályozni az összes növényzet fejlődését, változó hatástartammal.
Különböző szelektivitási típusokat különböztetünk meg :
- Pozíciós szelektivitás : Az előkelés előtti gyomirtó, amelyet a talaj felszínére permeteznek, csak a talaj felső rétegében, néhány centiméter mélységben oszlik el. Ebben a zónában csírázik a legtöbb gyomnövény faj, amelyek magjai kicsik. A készítmény érintkezésekor elszenvedik a gyomirtó hatását. Ezzel szemben a kultúrnövények magjai mélyebben helyezkednek el, így elkerülik a készítménnyel való érintkezést, amely nem befolyásolja a csírázásukat.
- Alkalmazási szelektivitás : Elkerüljük a készítmény érintkezését a kultúrnövénnyel a permetezés során. A gyomirtót csak a sorok közötti gyomnövényekre alkalmazzuk, ügyelve arra, hogy ne érje el a kultúrnövény sort. Ezt a technikát főként teljes hatású gyomirtókkal alkalmazzák nagy sortávolságú kultúrákban vagy precíziós robotizációval.
- Anatómiai szelektivitás : Főként az utókeléses készítmények esetében. A levélen keresztüli behatolást akadályozhatja a szőrök (trichómák) jelenléte vagy a bőrszövet kutikula vastagsága. A levelek alakja is befolyásolja a permetlé tapadását a felületükön : a fűfélék levelei, amelyek felállóak és keskenyek, kevésbé tartják meg a cseppeket, mint a kétszikűek levelei, amelyek gyakran szélesek és elterültek.
- Fiziológiai szelektivitás : A szelektivitás elérhető a növények közötti fiziológiai viselkedésbeli különbségek révén. Egyes gyomirtó molekulák kevésbé szállítódnak vagy olyan enzimek vannak a növényben, amelyek lebontják a gyomirtót.
Hatásspektrum
Egy gyomirtó hatékonysága a kijuttatott dózistól függ. Meghatározható egy hatékonysági határdózis, amely a célzott növénytől és az alkalmazás időpontjától függően változhat. A hatásspektrum az adott dózis mellett egy készítmény által kontrollált fajok összességét jelenti.
A gyomirtók sorsa
Más növényvédő szerekhez hasonlóan a gyomirtók különböző sebességgel bomlanak le a környezetben az alkalmazás után :
- Részben metabolizálódnak a célzott növényben, és a környezetben megtalálhatók az eredeti gyomirtó molekula metabolitjai.
- Kevés mennyiség elpárolog a levegőbe, lefolyik az esővízzel vagy kimosódik a talaj alsó rétegeibe. Ez az arány jelentősen nő, ha a készítményt nem a helyes gyakorlatok szerint alkalmazzák.
- Egy rész megkötődik a talaj agyag- és szervesanyag-tartalmában, mielőtt biokémiai és mikrobiológiai lebontáson menne keresztül.
A maradandóság vagy hatástartam azt az időtartamot jelenti, ameddig egy gyomirtó készítmény kifejti hatását. Mindig szükséges meggyőződni arról, hogy nincs-e hátramaradó hatás a következő kultúrára, valamint az állati és emberi egészségre.
Források
- ↑ 1,0 1,1 1,2 Cirad, 2000 : Les herbicides https://open-library.cirad.fr/files/2/453__1015714804.pdf
- ↑ Adama, 2021 : Nouvelle classification HRAC : contre les résistances sur céréales https://blog.adama.com/nouveaux-codes-hrac-renforcer-la-lutte-contre-les-r%C3%A9sistances
- ↑ International herbicide-resistant weed database : http://www.weedscience.org/Pages/Herbicide.aspx
- ↑ Wikipédia, Classification HRAC des herbicides : https://fr.wikipedia.org/wiki/Classification_HRAC_des_herbicides
