Rókák
A róka opportunista húsevő ragadozó. Évente több mint 6000 különböző fajú rágcsálót (poloskát, mezei egeret stb.) képes elfogyasztani.
Leírás
A vörös róka (Vulpes vulpes) a kutyafélék családjába tartozó húsevő emlős. Franciaország egész területén megtalálható. Mérete 50 és 90 cm között van. Hosszú feje, keskeny pofája és nagy fülei vannak. Szőrzete egyöntetűen vöröses, helyenként szürke árnyalatokkal.
Jelenlétének jelei
A róka a területén a kutyáéhoz hasonló, de kisebb nyomokat hagy.
A rókák odúkban keresnek menedéket. Ezek nyílása körülbelül 20-25 cm átmérőjű. Ha az odú látogatott, a bejáratnál erős szagot lehet érezni. Az odúk környékén gyakran láthatók ételmaradékok és ürülék is, különösen a kölykök nevelése idején.
Az ürülék szürkésfekete színű, és gyakran tartalmaz szőrt, tollat, csontokat és gyümölcsmagokat. Ezek 8-10 cm hosszúak és körülbelül 2 cm átmérőjűek.
Élőhely
A róka élőhelye nagyon változatos. A nagy kiterjedésű sík területeken éppúgy jól érzi magát, mint a sokkal erdősebb és hegyvidéki környezetben, sőt, még a tengerparti területeken is. Egyre gyakrabban találkozhatunk velük a városok peremén is, ahol nyugalmat és táplálékot találnak. Régiónkban a félig nyílt területeket (sövények, szegélyek, fasorok stb.) kedveli.
Területe átlagosan 400 és 500 hektár között változik.
Tenyésztés
A költés január-februárban zajlik. A vemhesség körülbelül 53 napig tart. A róka évente egyszer szaporodik, április-májusban 4-5 kölyök születik.
A kölyköket 8 hétig szoptatják. Ezután az anyjuk apró zsákmányt hoz nekik (poloskákat, mezei egereket). A róka 8-10 hónapos kora körül éri el az ivarérettséget.
Táplálkozás
A róka étrendje igen változatos. A róka generalista és opportunista ragadozó. Fogyaszt kisemlősöket(patkányok, nyulak stb.), madarakat, tojásokat, fiatal állatokat (őzbakok, bárányok stb.), sőt, még hullákat, gyümölcsöket és rovarokat is.
Megállapították, hogy nincs kapcsolat a rókasűrűség és a földikutya-populáció között, és nincs kapcsolat a földikutya-sűrűség és a szaporodási jellemzők (a kicsinyek száma és súlya)között.
Szerep az egerészölyvek dinamikájában (földi és mezei)
A földikutyák elérhetősége és a rókák általi fogyasztása között arányos kapcsolatot figyeltek meg.
A földi poloskák aránya a róka táplálékában akkor magas, ha a földi poloskák sűrűsége a mezőn magas (300 egyed/ha felett).
Ezzel szemben a mezei pocok fogyasztása még alacsony sűrűség esetén is nagyon magas, és nem mutatható ki arányosság.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a róka funkcionális választ ad mind a két egerészölyvre:
- a mezei egerészölyv opportunista táplálkozása
- a mezei egerészölyv táplálék-preferenciája és/vagy jobb hozzáférhetősége.
Az egyensúly helyreállítása
A ragadozók és a zsákmányállatok közötti bizonyos egyensúly biztosítása vagy helyreállítása érdekében lehetséges a vörös rókára nehezedő vadászati és pusztítási nyomás korlátozása, különösen a verebek számára kedvező területeken.
A sövényhálózat szaporodási helyet, menedéket és táplálékforrást biztosít számos mezei pocok ragadozó számára.
Függelék
Források és hivatkozások
- https://www.fredon-auvergne.fr/IMG/pdf/BSV_CT-2015-03_N43.pdf
- https://www.fredon-auvergne.fr/IMG/pdf/BSV_CT-2011-07_N14.pdf
- "Le guide du piégeur", "Le campagnol terrestre", éditions Quae
