Sorok irányítása a gyomok növekedésének korlátozására

Innen: Triple Performance
Kelet-nyugati (balra) és észak-déli (jobbra) tájolás

A kelet-nyugati tájolás egy vetési technika, amely a növénysorokat kelet-nyugati irányba helyezi. Ez a technika lehetővé teszi, hogy maximalizálja a kultúrnövény által a gyomokra vetett árnyékot, ezáltal csökkentve azok növekedését és a forrásokért folytatott versenyt.[1]

Leírás

A kelet-nyugati tájolás különösen hatékony azokon a területeken, ahol télen alacsonyan jár a nap az égen, mint például Európában vagy Ausztráliában, mivel az árnyék maximális. Ez csökkenti a gyomok számára rendelkezésre álló fény mennyiségét, korlátozva ezzel azok fotoszintézisét és növekedését.

A képeken jól látható, hogy a talajhoz eljutó fény mennyisége sokkal kisebb, ha a sorok kelet-nyugati irányba vannak tájolva.

Előnyök

Költség

Ez a módszer 100%-ban ingyenes és nem igényel semmilyen eszközberuházást. Előfordulhat, hogy a vetések újraszervezését igényli, ha a traktorok útvonalai megváltoznak.

Hatás a gyomokra

Kevés tanulmány mérte fel ennek a módszernek a gyomosodásra és a gyomokkal való versenyre gyakorolt tényleges hatását.

Catherine Boger Ausztráliában 51%-os gyombiomassza-csökkenést figyelt meg búza termesztésben és 37%-os csökkenést árpa esetén kelet-nyugati sorirány alkalmazásával északi-délihez képest.

A módszer úgy tűnik, hogy elsősorban gabonanövényeknél hatékony, mivel nem adott meggyőző eredményeket repce vagy borsó esetében.

Hatás a fény rendelkezésre állására

A kelet-nyugati irányba tájolt növények általában több fényt fognak be, ami jobb fényversenyt eredményez a gyomokkal szemben. Ez különösen igaz a gabonafélékre, ahol a búza 28%-kal több fényt, az árpa pedig 18%-kal többet fog be északi-déli tájoláshoz képest.

Különösen ennek a maximális növényi fedettségnek és a fénybefogásnak köszönhetően az talajnedvesség általában jobb ezen módszer alkalmazásakor.

Hatás a terméshozamra

Ismételten, a jelentős eredmények a gabonanövényeknél mutatkoznak, ahol átlagosan 25%-kal magasabb terméshozamot figyeltek meg a vetés ezen tájolásával.

Hátrányok

  • Ez a tájolás nem mindig kivitelezhető vagy jelentős időveszteséget okozhat a tábla alakjától függően. Ha a parcella téglalap alakú és észak-déli irányú, akkor a szélesség irányába vetni jelentős időveszteség, és a fordulók felülete megnő.
  • Tudományos és műszaki adatok hiányoznak a gyakorlat relevanciájának értékeléséhez, de úgy tűnik, hogy nem jelent súlyos hátrányokat, kivéve az adott helyzetek szerinti bevezetést.

Kilátások

Kísérletek folynak a Nemzeti Agroökológiai Központ által, és számszerű adatok várhatóan lehetővé teszik a módszer jobb megértését Franciaország metropolita területein.

Források

Ezt a cikket Jasmin Razongles, agrármérnök hallgató írta, aki a Nemzeti Agroökológiai Központnál tanul gyakornokként.