Zöldtakarmányozás éretlen gabonafélékből

Innen: Triple Performance
Polikultúrás állattenyésztés Polikultúrás állattenyésztés Silózás gyomkezelés
Éretlen gabonák silózása

Az éretlen gabonák silózása egy végső megoldás abban az esetben, ha a parcella gyomos és a termesztett növény nem lesz betakarítható vagy túl alacsony hozamú, illetve a jövőbeni gyomosodás megelőzése érdekében alkalmazzák.

Ez elsősorban egy megelőző megoldás, amelyet a gyomok magképződése előtt alkalmaznak (a magkészlet újraképződésének korlátozása érdekében), és amely lehetővé teszi a hasznosítását vagy metántermelésre, vagy takarmányként.

Milyen hatékonyság?

Viszonylag tiszta parcellákon

Az előző kultúra (n-1 év) silózása jelentős csökkenést eredményez a angolperje számban m2-enként, körülbelül ötször kevesebb növényállás a kontrollhoz képest.

Ha a silózást talajműveléssel kombináljuk, akkor 10-szer kevesebb angolperje figyelhető meg.

Különböző agronómiai beavatkozások hatása, önmagukban vagy kombinálva, az angolperje kelések számára egy keménybúza után termesztett kukoricában - Arvalis En Crambade kísérlet (31)[1].

Gyomos parcellákon

Példa a gyomosodás elleni stratégiára:

Itt a hatást 2 évre vizsgálják egy nem silózott kontroll rotációval. Egy változat, ahol az első évben csak egyszer silóznak. Majd minden évben silózás történik. Az elővetemények (IC) hasonló módon kezeltek, két szántással.

Az éretlen silózás három gyomkezelési módjának technikai útvonala[2].

Eredmények

  • Mérsékelt hatás a kelések számára (-10 % egy silózás esetén és -30 % két egymást követő kultúra silózása esetén)
  • Jelentős csökkenés a magkészletben (-41% egy silózás esetén és -86% életképes gyommag a kétszeri silózásnál)
A silózási módok hatékonyságának ábrázolása az angolperjére vonatkozóan[2].


Az első években a kelések száma enyhén csökkent, mivel a talajban már jelentős mennyiségű mag található.

Mivel nincs újabb gyommag-beporzás, hiszen minden betakarításra kerül a magképződés előtt, és az angolperje, illetve a vörös csenkesz típusú gyomok TAD (éves csökkenési ráta) magas (kb. 60-70%), ezért a magkészlet gyorsan csökken (-85% két egymást követő év silózása esetén). A gyomosodás csökkenése várhatóan késleltetve, a következő évben jelentkezik.

Előnyök

  • Azonnali és jelentős csökkenés a gyommagkészletben (különösen azoknál a gyomoknál, amelyek TAD-ja 50% feletti, mint az angolperje, vörös csenkesz vagy a brome).
  • A kelések számának csökkenése hosszú távú stratégia esetén (legalább 2 év).
  • Gazdasági hasznosítás lehetősége (metántermelés vagy takarmány) a kultúra aprítása helyett.

Hátrányok

  • Gazdasági veszteségek, mivel a kultúra nem kerül betakarításra. A betakarított kultúra bevételei jóval magasabbak, mint a takarmányokból származók.
  • Nagy mennyiségű szárazanyag export (akár 10 tonna/ha), ami hosszú távon termékenységvesztést okozhat.
  • Lehetséges talajtömörödés a silózási munkálatok során (a körülményektől függően).

Források

Ezt a cikket Jasmin Razongles, agrármérnök hallgató, aki a Nemzeti Agroökológiai Központnál tanul duális képzésben, írta.