Állandó társult takarónövényekkel történő gyepgazdálkodás

Innen: Triple Performance
A GIEE Magellan eredménye

A kapcsolódó takarással rendelkező növények agronómiai jelentőségű növények, melyek fejlődési ciklusa részben vagy egészben a kultúra jelenléte alatt zajlik. Ezek a takarók több évig (2 vagy 3 év) a helyükön maradnak, és biztosítják az átmeneti takarókat a köztes kultúrák alatt, valamint szolgáltatásokat nyújtanak a jövedelmező kultúráknak.

Előnyök

Versengés a gyomokkal

Az állandó takaró képessége a gyomok elnyomására attól függ, hogy mennyire képes elfoglalni és lefedni a területet, mielőtt a gyomok megtelepednének.

A gyompopulációval szembeni versengő hatás csak akkor figyelhető meg, ha a talajborítás több mint 50%-a pillangósvirágúak által van lefedve az állandó takaróban.

Ezen küszöbérték felett minél nagyobb a borítás, annál jobb a gyomarány csökkenése.

Amikor eléri a 80-85%-os borítást a pillangósok által, a gyomok hatékonyan szabályozottak (kevesebb, mint 10%).

Ez a grafikon a napraforgó pillangósainak különleges esetéből származik.


Itt is megfigyelhető a gyomok hiánya, amikor a takaró nagyon fejlett.


A gyomok csökkenése 50% borításnál kezdődik, de csak 90%-tól jelentős.

Ugyanakkor, minél kevésbé versenyképes a takaró, annál nagyobb a gyomfajok sokfélesége. Ezért nem feltétlenül van mennyiségi hatás a gyomokra, ha a takaró kevesebb, mint 50%-ban fedi a területet, de minőségi változás igen.

Megállapítottak egy korrelációt a gyomfajok sokfélesége és az azokhoz kapcsolódó termésveszteség között egy parcellán belül. [1]


Hátrányok

Hatás a terméshozamra

Ugyanazon kísérletben, amikor takaró van, a napraforgó teljesítménye csökken, amit a táblázatban értékelt összes jellemző is bizonyít.

A kultúrára leginkább ható faj a lucerna, minden tekintetben. Ez azért van, mert ez biztosította a legjobb borítást, 75%-os felületet a 57%-kal szemben a here esetében és csak 32%-ot a lotier esetében.

Ezért jelentős terméscsökkenés tapasztalható takaró vagy spontán gyep esetén a vegyszeresen gyomirtott napraforgóhoz képest.

Összességében termésveszteségek (15 q/ha kukoricánál állandó fehér here takaró alatt) keletkeznek a állandó takaró alatti közvetlen vetés gyakorlatából különösen, ha a talaj sekély vagy nem öntözött.


A téli kultúrák esetében könnyebb kémiai vagy zúzókezeléssel szabályozni az állandó takarókat, de ha nincs beavatkozás, a termésveszteség szinte mindig bekövetkezik.

Összefoglalás

Amikor a takaró kellően fejlett (80% feletti növényi borítási küszöbérték), hogy hatékony és jelentős gyomszabályozást biztosítson, jelentős termésveszteségeket okoz. Ennek elkerülése érdekében a takarókat zúzással vagy vegyszeresen szabályozzák, de így a gyomokkal szembeni versengésük korlátozott.

Az állandó takaró legnagyobb előnye a köztes kultúra időszakában van, amikor a betakarítás után átveszi a kultúra helyét. A köztes időszakban a gyomosodás korlátozása közvetlenül függ az állandó takaró biomassza-termelésétől és gyors fejlődésétől.

Források

Ezt a cikket Jasmin Razongles, agronómia mérnök hallgató, aki a Nemzeti Agroökológiai Központnál tanul gyakornokként, írta.

  1. J.STORKEY, P.NEVE.2018.What good is weed diversity? Weed Research