Gabona
A gabonafélék olyan növények, amelyeket elsősorban magjaikért termesztenek, amelyeket emberi és állati táplálékként használnak fel, gyakran finomított vagy többé-kevésbé teljes kiőrlésű lisztté őrölve, de egész szemekként is (ezeket a növényeket néha a növényevő állatok is fogyasztják takarmányként). A "gabonafélék" kifejezés is kifejezetten e növények szemeit jelöli. A legfontosabb gabonafélék a kukorica, a búza, a rizs, a köles (beleértve a cirokot is),az árpa ésa zab (a világszerte termelt mennyiség sorrendjében).
Az agronómiában és az élelmiszertudományban a gabonafélék kifejezés elsősorban a Poaceae (vagy Grasses) családba tartozó növényeket foglalja magában, mint például a rozs, atönkölybúza ésaz egymagvú, de más, a kétszikűek családjába tartozó növényeket is, mint például a hajdina(Polygonaceae), a quinoa és azamarant(Amaranthaceae), valamint néha a szezám(Pedaliaceae) és a chia(Lamiaceae), bár az utóbbi kettő nagyon olajos.
Szalmás gabonaféléknek nevezzük azokat a gabonaféléket is, amelyek a gabonaszem mellett egy szárított szárat is adhatnak, amely saját tulajdonságai miatt felhasználható: szalma. Ezek elsősorban a búza, az árpa, a rozs, a zab és a rizs.
Gazdasági jelentőség Franciaországban
Franciaországban a gabonafélék 11 millió hektárt, azaz az ország szántóterületének felét borítják. A mezőgazdasági üzemek 50%-a, összesen 270000 mezőgazdasági termelő termeszti őket[1].
a gabonaféléket 40 000 vállalat gyűjti, tárolja vagy dolgozza fel. Franciaország a világ második legnagyobb gabonaexportőre. A gabona évente átlagosan 9 milliárd euróval járul hozzá a kereskedelmi mérleghez[2].
Főbb fajták
A világon a kukorica, a búza, a rizs, azárpa és a cirok az öt legelterjedtebb gabonaféle.
A következő gabonaféléket termesztik széles körben:
- Akanárifű(Phalaris canariensis)
- Zab (Avena sativa)
- Búza
- Einkorn (Triticum monococcum)
- Tönkölybúza(Triticum spelta), más néven "gall búza"
- Búza, más néven "lágy búza " (Triticum aestivum)
- Baromfibúza(Triticum turgidum)
- Keményítőbúza(Triticum dicoccum)
- Durumbúza(Triticum durum)
- Khoraszán búza (Kamut)(Triticum turgidum ssp. turanicum)
- Kukorica, más néven indiai búza
- Köles
- Közönséges köles (Panicum miliaceum)
- Madárköles(Setaria italica)
- Japán köles(Echinochloa frumentacea)
- Gyöngykköles(Pennisetum glaucum) vagy kis köles vagy gyertyaköles
- Coix(Coix lachryma-jobi),
- TermesztettEleusine(Eleusine coracana L.)
- Fonio(Digitaria exilis)
- Sorghum(Sorghum bicolor)
- Teff(Eragrostis tef)
- Árpa (Hordeum vulgare)), a gyöngyárpát és a hántolt árpát emberi fogyasztásra készítik.
- Quinoa(Chenopodium quinoa), álgabona(Amaranthaceae).
- Rizs(Oryza sativa), a fehér rizs emberi fogyasztásra szánt készítmény.
- Oryza sativa, ázsiai rizs
- Oryza glaberrima, afrikai vagy Casamance rizs
- Vadrizs(Zizania palustris)
- Hajdina(Fagopyrum esculentum), pszeudo-gabona
- Rozs (Secale cereale)
- Triticale (Triticosecale)
Agronómiai jellemzők
A gabonaféléknek három fajtája van, attól függően, hogy mikor vetik őket:
Téli gabonafélék
Általában ősszel vetik őket, a téli hidegben kell vegetálniuk (vernalizáció), hogy növekedni tudjanak, és így teljes vegetációs ciklusukat be tudják fejezni. Ha tavasszal vetik őket, akkor magasra és füvesre nőnek, de nem bogoznak.
Tavaszi gabonafélék
Ha tavasszal vetik el őket, akkor képesek a bimbózásra, és normálisan befejezik a növekedési ciklusukat.
Alternatív gabonafélék
Amelyek késő tél végétől kora tavaszig vetve még kikelhetnek, és normálisan befejezik vegetatív ciklusukat.
Ezek a fejlődési módok tehát a hőmérséklet és a fotoperiódus tekintetében meghatározott éghajlati igényeknek felelnek meg.
A téli gabonafélék általában nagyobb termelési potenciállal rendelkeznek, mint a tavaszi gabonafélék.
A szalmás gabonaféléket kísérő gyomnövényeket messicolos növényeknek nevezzük.
