Gyomirtás zöldségtermesztésben

Zöldségtermesztés / Gyomirtás zöldségtermesztésben

Zöldségtermesztés Talaj regeneráció Gyomirtás

A gyomirtás az talajművelés leállítása és a talajtakarás révén nagyon ritkává válik egy Élő Talajos Zöldségtermesztési rendszerben. Minden zöldségtermesztőnek megvan a maga toleranciája a gyomosodásra, de megállapítható, hogy ha egy gyom több mint egy négyzetméteren jelenik meg, a gyomirtás már nem kivitelezhető, mert túl időigényes. Ha a gyomosodás megindult, de a kultúra már több mint egy hónappal előrébb tart, a legtöbb kultúra elviseli a társulást. Így hagyhatjuk nőni a gyomokat, és a kultúra végén letakarhatjuk a parcellát a következő kultúra „tisztítására”.

A három gyomtípus

Egynyári : „Növény, amelynek vegetatív ciklusa mindig kevesebb, mint egy év, és csak egyszer virágzik.”

Többéves : „Növény, amely több évig él, de végül több virágzás után elpusztul.”

Évelő : „Olyan faj, amely vegetatív szervekkel, mint például hagymák, sarjak, gyökértörzsek, indák, gumók, gumós gyökerek [...] végtelenül szaporodik. A szexuális szaporodás kisebb szerepet játszik a faj fennmaradásában és terjedésében.”

A magok csírázásának feltételei

Három fő változóhoz kötöttek : hőmérséklet', páratartalom és fény. Ezek erős változása váltja ki a mag csírázását. Ezért törekedni kell arra, hogy korlátozzuk ezeket a hirtelen változásokat. Például egy már takart vagy fóliázott talajon közvetlen vetést vagy ültetést takarással végzünk, hogy elkerüljük a magok felszíni fényhatását. A talajművelés elhagyása megakadályozza a magok felszíni fényhatását az első néhány centiméteren.

Erős csírázóképesség

Ha egy takart kultúra gyomosodik és sok mag csírázik, a következő kultúra elindítása nehéz lehet, ha vetés takarás nélkül történik. A csírázási késleltetés elkerülése érdekében erős takarással végzett kultúrát kell tervezni, például hagymát az első évben, mielőtt a következő évben vetünk.

Különböző zöldségek gyomtűrése

Bizonyos kultúrák, mint a káposzta vagy a brokkoli, a kultúra végén megengedik a gyomosodást, mert az évelők, amelyek visszatérnek, később fejlődnek, mint a zöldségek, amelyeknek volt idejük kifejlődni és egészségesek lenni. Legalább 2 hónapos eltérés szükséges a kultúra kezdete és a gyomok megjelenése között, hogy a kultúra ne szenvedjen.

Ugyanakkor bizonyos kultúrák (például póréhagyma, spenót, madársaláta, zeller) sokkal érzékenyebbek a versengésre. Ezeknél nagyon kevés gyomosodást engedő termesztési utat kell tervezni.

Kezelőeszközök

Mit tehetünk a gyomosodás elkerülésére? Foglaljuk el a fényes teret: foglaljuk el a kívánt növényekkel, hogy ne maradjon hely a gyomok számára. Ehhez játszhatunk a növény sűrűségével, társításokkal stb. A másik fontos eszköz a talajtakarás, legyen az szerves élő, elhalt vagy szervetlen.

Szerves takarás

Ez a módszer nagyon hatékony az egynyáriak kordában tartására, egészen a palántastádiumig, de nem képes kezelni az évelőket (szulák, csillagpázsit, ...) amelyek tartalékokkal és gyökerekkel rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik, hogy áthatoljanak a vastag szalmatakarón.

A gyomosodás kordában tartásához egy technikai útvonal (ITK) takarásba ültetés esetén 20-30 cm takarás vastagság szükséges a kezdetekkor (összetömörödés után kb. 15 cm marad). Ez a takarás egy év alatt lebomlik a talaj biológiai életének köszönhetően. Ez még gyorsabb Dél-Franciaországban, ami korlátozza a takarás használatát.

Egy trükk a takart parcella gyomirtásához, hogy megkeverjük a helyben lévő szalmát (egy vízszintes tengelyű aprítóval, alacsony motorfordulaton és gyors haladással), hogy egyenletesen újra elterítsük, és megzavarjuk a már csírázó gyomokat. Vigyázat, hogy ne aprítsuk túl finomra, mert ez csökkentheti a takarás hatékonyságát : minél hosszabbak a rostok, annál vastagabb a réteg és annál jobb az árnyékolás. A takarás fellazítása után szükség esetén újra takarhatunk.

Vigyázat a takarás csökkentésének gazdasági kísértésére, mert az a gyomirtás visszatérésének kockázatát hordozza. Megfelelő kompromisszumot kell találni a szerves anyag költsége és a gyomirtás költsége között.

Fóliázás

A zöldségtermesztő alapvető eszköze és sok vitát kiváltó forrása, a műanyag fóliázás több előnnyel bír :

Elpusztítja a mindenféle gyomosodást anélkül, hogy a talaj életét károsítaná, és kevésbé fárasztó.

Megőrzi a talaj számára kedvező nedvességet és hőt.

Ingyen beszerezhető a tenyésztőktől : silófólia újrahasznosítása (a túl sérült fóliákat az Adivalor mezőgazdasági műanyaggyűjtő pontokra lehet leadni).

Gépesíthető, még legelőn is, anélkül, hogy felbolygatná a talajt (a közvetlen beépítésű Regero fóliázóval).

Fóliák használata árnyékolásként

Ültetés fólián

Fóliára ültetéskor közvetlenül a fólia lerakása után ültetni egy legelőn nagyon fárasztó lehet. Ezzel szemben, ha a talajt több hónapig fóliázzuk, mielőtt a fóliába ültetünk, korlátozzuk a fű (spontán vagy évelő) termelését egy olyan időszakban, amikor az a talaj termékenysége maximalizálására szolgálna. Ideális esetben 1 hónapot kell hagyni a fólia lerakása (legelőn vagy gyomos ágyáson) és az ültetés között, hogy :

Lassítsuk az évelők erejét és elkerüljük, hogy az ültetési lyukakon keresztül újra megjelenjenek.

Egyszerűsítsük az ültetési műveleteket (rugalmasabb / kevésbé sűrű gyökérzet).

Évelők pusztítása fóliázással

A fóliázás teljesen elpusztítja az összes évelőt (gyomlószék, csalán, szulák, csillagpázsit, szeder, …) 6 növekedési hónap alatt (= nyár körül). Nagyon figyelni kell, hogy az olyan évelők, mint a csalán és főleg a szulák, ne nőjenek át az ültetési lyukakon, mert különben a fóliázás nem éri el a gyomirtási célt. A mediterrán térségben, ahol a növények megszokják a szárazságot (és ezért ellenállóbbak), inkább egy éves fóliázás szükséges az évelők elpusztításához.

Növénytakaró pusztítása fóliázással

Évelő nélküli növénytakaró pusztítása általában egy hónapig tart.

Fóliák fenntartása holtidőszakban

A fóliákat több hónapig a helyükön lehet hagyni a fóliás kultúra után. Ezután a következő kultúra telepítése előtt (tiszta talajra vetés, hagymás növények nagy takarással történő ültetése stb.) eltávolítják őket. Ez a gyomosodás kezelését megkönnyíti.

Átfogó fóliázási stratégia

A fóliázás kulcskérdése a következő : hogyan teszik lehetővé az N évben végzett gyakorlatok, hogy tiszta talajunk legyen az N+1 vagy akár N+2 évben? Ha soha nem akarunk gyomirtani, a gyomok elfoglalják az ágyásokat a kultúra végén, és a fóliák gyakrabban kerülnek vissza a parcellákra. Egyes gazdaságok úgy döntenek, hogy egyszerűsítik a gyomirtást azzal, hogy a fóliákat kétévente egyszer használják. Mások a fóliák kevés mozgatását részesítik előnyben, és több kultúrát egymás után fólián termesztenek több évig. Ezekben az esetekben a talaj tápanyagellátása több évre előre történik a fólia lerakása előtt. Élő és kevésbé érzékeny talajon (nincs hidromorfia, nem túl agyagos) a kultúrák akár 3 évig is fennmaradhatnak szerves anyag utánpótlás nélkül.

Hidromorf talajokon jobb, ha téli időszakban minél több növénytakarót alkalmazunk a fóliák (vagy takarás) helyett, hogy a növényekkel javítsuk a talaj vízelvezetését.


Típus	Szövött fólia	Silófólia	Műanyag fólia
Jellemzők	130 g/m²	130 mikron	20 mikron
Ár ÁFA nélkül	0,60 € / m²	0 - 0,25 € / m²	0,10 € / m²
Élettartam	10 - 30 év	5 -15 év	1 év
Megjegyzések	Rossz gyomirtásra 1 hónap alatt Jól átengedi a vizet	Nedvességet tart (2 évig párolgás)	Száraz után Gépesíthető

Hogyan súlyozzuk le a fóliákat?

Nehéz a fóliákat erős szélben a helyükön tartani. Különböző súlyozási technikákat alkalmaznak az elérhető újrahasznosított anyagok alapján :

Kapcsok 3-6 méterenként a széleken, amelyeket megfeszített madzagokkal kötnek össze.

Kapcsok 1-3 méterenként a fólia szélein + középsúlyozás (rönkök, homokzsákok, téglák, cserép, pala, beton talpak, betonblokkok, …).

Csak súlyozás (általában silófólián) (gumiabroncs, kavicszsák, téglák, fa … legyenek kreatívak, de főleg bőkezűek).

Mi, műanyag?

A fóliák helyettesítői a gyomirtásban kevés és kevéssé kielégítőek :

Az mechanikai művelés kerülendő.

A kémiai gyomirtás természetesen tilos a biogazdálkodásban.

Az hőkezeléses gyomirtás nem pusztítja el az évelőket és energiaigényes.

Az kézi gyomirtás gyakran nagyon nehéz.

Az új anyagok, mint a kender, nem feltétlenül elég hatékonyak az évelők elpusztítására, és nagyon drágák.

A 100%-ban biológiailag lebomló műanyag fóliák jól működnek, de még mindig kőolajat használnak és sok maradványt hagynak a talajban.

A műanyag fóliázás környezeti következményei természetesen nem elhanyagolhatók, de pragmatikusan jelenleg ez a legjobb kompromisszum. Ne feledjük, hogy egy fólia lehet másodkézből és több évig használható (akár 30 évig a fóliától függően). Ráadásul a fólia lehetővé teszi az élő talajos rendszerre való áttérést, ami csökkenti a fosszilis energiafelhasználást, amely korábban más műveletekhez kellett (motoros kapálógép működtetése, több szerves anyag bevitele takarásra). A fóliák tehát jelenleg nagyon jó kompromisszumot jelentenek, amelyet a növénytakarók fognak felváltani, amikor sikerül technikailag megoldani az irányításukat : elég agresszív keverék versengésben, teljes pusztítás hengerléssel.

Növénytakarók

A "Növénytakaró sikeres alkalmazása" bekezdés a Termékenység kezelési stratégiája cikkben elmagyarázza, hogyan lehet sikeresen alkalmazni egy növénytakarót. Itt a növénytakarók gyomirtó hatására koncentrálunk. Egy növénytakaró nagyon érdekes eszköz a gyomosodás kezelésére, mert elfoglalja a teret és megakadályozza a gyomok megjelenését az ápolási időszakban (a takaró könnyebben eltávolítható, mint a spontán gyomosodás).

A növénytakarók gyomirtó hatása

Számos tanulmány^[1] vizsgálta a talajtakarás és a gyomok jelenléte közötti kapcsolatot. Megállapították, hogy minél sűrűbb és fedettebb egy növénytakaró, annál kisebb a gyomok sűrűsége és biomasszája (a kontroll parcellákhoz képest). Ezek az eredmények főként az árnyékoló hatás és a gyökérversengés miatt vannak. A takaró hatékonysága a gyomok ellen a következőktől függ :

A gyorsaság a telepítésben.

A növekedési idő hossza.

A biomassza tartóssága élő vagy elhalt formában a pusztítás után.

A talaj tisztító képessége a gyökerek allelopátiás vegyületei révén.

Ugyanakkor ezeket el kell pusztítani, hogy ne zavarják a következő kultúrát. Egy zöldtrágya ledöntése nem garantálja a pusztulását : használjunk másodlagos eszközöket a biztonság érdekében, mint a fóliázás, a hőkezelés vagy a kémia azoknak, akik nem biogazdálkodók.

Növénytakarók pusztítása

K. Schreiber a Technikai konferenciák - 7. Országos MSV Találkozókon (1:14:25) egy olyan útvonalat javasol, amely lehetővé teszi egy legelő (és valószínűleg egy évelő szőnyeg) pusztítását a következőképpen :

Legelő pusztítása ősszel (jobb nitrogén gazdálkodás) egy 5 cm mély, sekély rotavátoros műveléssel (lassú sebességgel).
Telepítés ősszel egy könnyen pusztítható növénytakaró például:
- 50 kg téli vagy tavaszi rozs + 5 kg micheli lóhere + 5 kg takarmányretek + 50 kg borsó
- 60 kg borsó + 10 kg takarmányretek + 30 kg szőrös bükköny
- 80 kg borsó + 30 kg takarmányborsó + 30 kg közönséges bükköny + 4 kg szőrös lóhere
Gurítás a [[:Category:Növénytakaró|növénytakarón] és zöldség ültetés vagy közvetlen vetés. (lásd a "Növénytakaró sikeres alkalmazása" bekezdést a Termékenység kezelési stratégiája cikkben).

Figyelem, ez az útvonal terepi validációt igényel. Próbálja ki kis területeken.

Egyéb gyomirtási technikák

Álvetés

Egyszerű fóliázás két lépésből áll : fóliázás / fólia eltávolítás a vetéshez. Az álvetés technikája egy további lépést igényel : a végső fólia eltávolítás előtt eltávolítjuk a fóliát, bőségesen öntözünk, majd újra fóliázunk. Ez a további rövid ideig tartó fólia eltávolítás jellemző a álvetésre : minden jó feltétel (tiszta, csupasz talaj, fény, erős páratartalom változás) adott a magkészlet csíráztatásához. Ez 10-15 nappal a vetés előtt történik. Az álvetés nem jelenti a talajművelést, éppen ellenkezőleg : még egy kis kaparás is az álvetés után megszünteti annak hatását.

Előcsíráztatás

Miért előcsíráztatjuk a magokat?

R. Maiti és K. Pramanik^[2] különböző előcsíráztatási módszerek vizsgálata után számos előnyt soroltak fel az előcsíráztatással kapcsolatban :

Csökkenti a nyugalmi állapotot.

Csökkenti a csírázási időt.

Növeli a csírázási arányt bármilyen hőmérsékleten.

Gyorsítja a csírázást még a talajkéreg kialakulása előtt.

Javítja a csírázás egyenletességét.

Csökkenti az újravetés szükségességét.

Erősebb növényeket eredményez (különösen szárazságtűrőbbeket és klímaválasztó stresszállókat).

Korábbi virágzási stádium elérése.

Jobb hozamokat eredményez.

Közvetetten megjegyzik azt is, hogy :

A vetések korábban történnek.

A betakarítás korábbi.

A kultúrák hatékonyabban versengenek a gyomokkal.

A baktériumok és gombák által megtámadott magok száma jelentősen csökken.

A termesztési kudarc kockázata csökken (ami csökkenti a műtrágya használatát).

A magok tovább eltarthatók.

Hogyan előcsíráztassuk a magokat?

Számos előcsíráztatási technika létezik. Íme egy egyszerűen kivitelezhető módszer : áztassuk a magokat minden nap vízben, majd hagyjuk őket lecsepegni. Ezt az előcsíráztatási technikát egy védett helyen kell végezni, különösen a naptól védve, ideális hőmérséklet 20°C.

Tegyük a magokat egy zokniba.

Áztassuk a zoknit naponta 12 órán át.

Hagyjuk a zoknit 12 órán át víz nélkül lecsepegni.

Ismételjük ezt a ciklust több napon át. (A sárgarépa magjai körülbelül három nap alatt csíráznak ilyen körülmények között).

Tipp : Az előcsírázás időpontjának előrejelzéséhez készítsünk egy kis kontroll adagot, amelyet 2-3 nappal később kezdünk áztatni. Amikor ez az adag csírázik, tudni fogjuk, mennyi idő van még hátra, hogy a fő adag is csírázzon. A csírázás után gyorsan vessük el a magokat.

↑ Charles R., Wirth J., Büchi L., Sarthou J.P., Justes E., 2013.“Növénytakarók és allelopátia : hol tart a kutatás?” Egyszerűsített művelési technikák, 71, 24-25
↑ Ratikanta Maiti és Kalipada Pramanik (2013). „Zöldségmag előcsíráztatás: alacsony költségű, egyszerű és hatékony technika a gazdák megélhetéséért”. International Journal of Bio-ressource and Stress Management, 413. szám, 475-481. oldal.

[1] Charles R., Wirth J., Büchi L., Sarthou J.P., Justes E., 2013.“Növénytakarók és allelopátia : hol tart a kutatás?” Egyszerűsített művelési technikák, 71, 24-25

[2] Ratikanta Maiti és Kalipada Pramanik (2013). „Zöldségmag előcsíráztatás: alacsony költségű, egyszerű és hatékony technika a gazdák megélhetéséért”. International Journal of Bio-ressource and Stress Management, 413. szám, 475-481. oldal.

[1]

[2]