Köztes növényi takarónövények telepítése a gyomirtás kezelésére

A köztes időszaki növénytakarók a két növénykultúra között helyezkednek el, hogy a talaj ne maradjon fedetlen. Arra törekszünk, hogy a lombkorona a lehető legteljesebb és leggyorsabb záródását érjük el, hogy a gyomok elnyomásának hatása jobb legyen (allopátiás hatások is szerepet játszhatnak, de ezek nehezen mérhetők). A gyomokkal való versengés erősen függ a növénytakaró által termelt biomassza mennyiségétől és a növénytakaró fejlődési sebességétől.
Elmélet
Általánosságban elmondható, hogy a gyomok biomasszája alacsony, ha a kultúra vagy a növénytakaró biomasszája magas, ez a versengés hatása (víz-, tápanyag- és fényverseny). Bizonyos allopátiás kölcsönhatások is elősegíthetik vagy gátolhatják a gyomokat.
Az alábbi grafikonon látható, hogy amikor a növénytakaró eléri a maximális biomasszáját, a gyomok gyakorlatilag eltűnnek.

Kísérleti eredmények
A kísérlet bemutatása
A kísérlet Vinon-sur-Verdonban (83) zajlik, egy homokos agyagos-iszapos talajon (agyag 18,9 %, iszap 30,7 %, homok 17,6 %; szerves anyag = 2,9 %; pH = 8,4). A kísérlet 3 kezelést tartalmaz, mindegyik 3 ismétléssel (6 m x 100 m), 3 blokkban, minden kezelés különbözik a köztes időszaki növénytakaróban:
- T1 NT árpa + zab: Jelen van egy növénytakaró (NT) árpából (Orostar 75 %) és zabból (Fringante 25 %).
- T3 kontroll, fedetlen talaj: Nincs NT a köztes időszakban. A parcellát szója (Sphera) vetésére használják, szigorúan tűzdelés nélküli vetés.
Milyen hatással van ez a gyomokra?
Jelentős csökkenés a gyom biomasszájában a köztes időszaki növénytakarós kezeléseknél. Ez a megfigyelés a szója teljes fejlődési ciklusa alatt igazolódik, és a gyomállomány sűrűsége hasonló tendenciát mutat, mint a biomassza (a gyom biomassza nagyobb a kontrollban, és nincs nagy különbség a két növénytakaró között).

Milyen hatással van a terméshozamra?
Megfigyelhető, hogy a szója állomány sűrűsége csökken a köztes időszaki növénytakarós kezeléseknél. A növénytakaró által termelt nagy biomassza, amelyet a henger Cambridge hengerrel elpusztítottak, akadályozhatta a május végi tűzdelés nélküli vetést a növénytakaró alatt, ezáltal a szója csírázását és/vagy kezdeti növekedését. Mechanikusan elpusztított növénytakarók újrahajtásai is versenyt jelenthettek.

Ennek ellenére nincs hatás a terméshozamra. Sőt, növekedési tendencia figyelhető meg a növénytakaró után, még akkor is, ha a kultúra sűrűsége alacsonyabb. Ez a kompenzáció a hüvelyek számának növekedésének köszönhető a növénytakarós kezeléseknél (a 1000 mag tömeg (PMG) egyébként hasonló).

Milyen keveréket válasszunk?
Ismert klasszikus keverékek vannak olyan fajokkal, amelyek gyakran előfordulnak, mint a mustár, a retek, a facélia, a borsó stb. Mindazonáltal minden gazdálkodónak a saját céljaihoz kell igazítania a választását az alábbiak szerint:
- Céljai, amelyek sokrétűek lehetnek (gyomkezelés, termékenység növelése, erózió korlátozása, kimosódás csökkentése, talajbiológia védelme stb.).
- A talaj- és éghajlati környezet (talajtípus, pH, csapadék, hőmérséklet).
- Az időszak és a növénytakaró beállításának időtartama.
- Az előző és a jövőbeni kultúrák.
- A vetési és elpusztítási mód.
Az ACACIA döntéstámogató eszköz, amelyet a GIEE Magellan hozott létre, lehetővé teszi, hogy minden helyzet sajátosságait figyelembe véve megtaláljuk a megfelelő kombinációt.
A különböző növénytakaró fajok egyformán képesek szabályozni a gyomokat?
A fajok gyomelnyomó potenciálját két változó alapján értékelik:
- Biomassza-termelési potenciál
- Talajborítási sebesség
Ezek a paraméterek lehetővé teszik a fajok összehasonlítását (pontozással) a vetési időpontok függvényében.

Források
Ezt a cikket Jasmin Razongles, agronómia mérnök hallgató írta, aki a Nemzeti Agroökológiai Központnál tanul gyakornokként.