Sövény

Termesztés és termelés - Évelő növények

Évelő növények Agroerdészet Biodiverzitás Szénkörforgás és üvegházhatású gázok

Magyarázat: sövény

Production

A sövény egy lágyszárú növényzet felett növő cserjékből vagy fákból és cserjékből álló sor, amelyet általában egy terület elhatárolására használnak. A sövények állhatnak egyetlen fajból (monospecifikus sövények) vagy több fajból. Ezeket változatos sövénynek, virágos sövénynek, vidéki sövénynek, vad sövénynek, természetes sövénynek, sövénysövénynek, szélfogónak, élő sövénynek, vidéki sövénynek stb. nevezik

A sövények sokrétű szerepe

• A vízfolyások, épületek, termények és az állatállomány védelme.
• Az erózió elleni küzdelem.
• Víztisztítás és beszivárgás.
• Szén-dioxid-tárolás.
• A biológiai sokféleség támogatása.
• Fa- és egyéb nyersanyagok előállítása.
• A gazdaságok, lakóházak, gyalogutak és közterületek környezetének javítása.
• Kulturális identitás és történelmi felhasználás.

A fák funkciói mezőgazdasági környezetben. Forrás: Francia Agroerdészeti Egyesület.

Fafajválasztás

Sövénytelepítésekor vagy cseréjekor különös figyelmet kell fordítani a fafajok kiválasztására. A fajválasztásnak tükröznie kell az ültetési terület talaj- és éghajlati viszonyait, valamint az elérni kívánt célokat (faanyagtermelő sövény, az állatállomány időjárás elleni védelme, takarmányozás, biodiverzitás stb.)

Ezen túlmenően ajánlott helyi fajokat használni, lehetőleg vadon élő fajokat. A"Végétal local" jelzés jó eszköz ennek biztosítására. A fiatal növényeket a közeli területekről is el lehet venni (a tulajdonos engedélyével). A felhasználható fajok nem kimerítő listája itt található a 60. oldalon. A helyi fajokból álló, a környezethez és a tájhoz igazodó kompozíció lehetővé teszi, hogy kihasználja a növények biológiai sokféleségét, és így garantálja az egész hosszú élettartamát, valamint kihasználja a formák, színek és illatok sokféleségét.

A különböző morfológiák

A sövényeket számos kritérium alapján lehet osztályozni, többek között a magas fák jelenléte és a kezelésük módja alapján.

Leromlott sövény

Leromlott sövény. Fotó hitel: © Guénael Hallart.

A degradált sövények a túlzott kezelési nyomás következményei, amelyet egyes esetekben az állatállomány vagy a nem megfelelő mechanikai karbantartás gyakorolhat. Csak a szilárd növényi részek, például a haldokló tuskók maradnak láthatóvá. Ez a sövénytípus degradált funkciókat tölt be, bár bizonyos fajok együtt tudnak élni vele.

Hatás a következőkre :

• A helyi klíma szabályozása: + - Az erózió csökkentése
• Az erózió korlátozása: + - Széntárolás
• Szén-dioxid tárolás : +
• A biológiai sokféleség támogatása : ++
• Fa- és egyéb nyersanyagok termelése: +
• Kulturális identitás és történelmi felhasználás: +

+ = jó / ++ = nagyon jó.

Alacsony sövény

Alacsony sövény. Fotó hitel: © Guénael Hallart.

Az alacsony sövényt általában olyan cserjék alkotják, amelyeket évente visszavágnak a tetején és mindkét oldalán. Amellett, hogy támogatják a biológiai sokféleséget, ezek a sövények segíthetnek a talajerózió korlátozásában is. Emellett bizonyos területekre jellemzőek.

Hatás :

• A helyi éghajlat szabályozása: + - A talajerózió csökkentése: + - A talajerózió csökkentése
• Az erózió korlátozása : ++
• Szén-dioxid-készletezés : +
• A biodiverzitás támogatása : ++
• Fa- és egyéb erőforrások termelése : +
• Kulturális identitás és történelmi felhasználás: ++

+ = Jó / ++ = Nagyon jó.

Sövénysövény

Bokorsövény. Fotó hitel: © Guénael Hallart.

A magas cserjesövényeket olyan cserjefajok alkotják, amelyeket függőlegesen hagynak nőni. Nagyobb fajtaválasztékot tartalmaznak, és magasságukkal helyileg befolyásolhatják az éghajlatot.

Hatás a :

• Régulation du climat local : ++
• Az erózió korlátozása : ++
• Szén-dioxid-tárolás: ++
• A biológiai sokféleség támogatása: ++
• Fa- és egyéb erőforrások termelése: ++
• Kulturális identitás és történelmi felhasználás: ++

+ = Jó / ++ = Nagyon jó.

A fák igazodása

A fák igazodása. Fotó hitel: © Guénael Hallart.

A fasorok kizárólag magasra növő fákból állnak, amelyeket ki lehet kopasztani. A magasra növő fák potenciálisan sokféle fajnak adhatnak otthont, valamint fát és/vagy takarmányt termelhetnek. A történelmi módszer az volt, hogy a levágott ágakat hagyták a földre hullani, és a tél végén, miután a jószágnak már volt alkalma a levelekkel táplálkozni, begyűjtötték őket.

Hatás a következőkre :

• Helyi klímareguláció : ++
• Az erózió korlátozása: ++ Széntárolás
• Szén-dioxid tárolás : ++
• A biológiai sokféleség támogatása: ++
• Fa- és egyéb erőforrások termelése: ++
• Kulturális identitás és történelmi felhasználás: ++

+ = Jó / ++ = Nagyon jó.

Többrétegű sövény

Többsávos sövény. Fotó hitel: © Guénael Hallart.

A többsövényes sövények egy lágyszárú rétegből, egy cserjeszintből és egy fás rétegből állnak. Ez a sövénytípus rendelkezik a legnagyobb funkcionális potenciállal.

Hatás a következőre: :

• Helyi klímareguláció : ++
• Az erózió korlátozása : ++
• Szén-dioxid-készlet : ++
• A biológiai sokféleség támogatása: ++
• Fa- és egyéb erőforrások termelése: ++
• Kulturális identitás és történelmi felhasználás: ++

+ = Jó / ++ = Nagyon jó.

A fenntartáshoz kapcsolódó dinamika

A sövény típusa különösen attól függ, hogy mennyire jól karbantartott. Például egy alacsony sövény, amelyet már nem tartanak karban, néhány év múlva magas cserjesövénnyé alakul át. Fordítva, egy magas cserjesövényt egy nagyobb karbantartási művelet során alacsony sövénnyé alakíthatnak át. Továbbá, minden olyan sövény, amelyet nem tartanak karban megfelelően, elkerülhetetlenül degradálódik.

A cserjesövény fejlődésének ábrája az alkalmazott kezelési módszerek szerint. Fotó hitel: © Guénael Hallart.

A sövénytípusok mindegyike több vagy kevesebb ökológiai funkciót tud betölteni. E funkciók fontossága más tényezőktől is függ, például a sövény kezelésének módjától, a lejtőhöz viszonyított tájolásától, a sövény lábánál lévő többé-kevésbé széles gyepszegély (ún. szegély) jelenlététől, valamint attól, hogy a sövény elszigetelt vagy sövényhálózathoz kapcsolódik.

Azt is meg kell jegyezni, hogya sövény biológiai sokféleségének potenciálja jelentősen eltérhet az egyes sövénytípusoktól. Az egyik sövénytípusban megtalálható fajok azonban nem feltétlenül találhatók meg a másikban. Ezért táji léptékben fontos, hogy megpróbáljuk fenntartani a környezet (és így a sövénytípusok) sokféleségét. A sövények kezelésének és használatának elterjesztése egy gazdaságban segít fenntartani a helyi biológiai sokféleséget. Ezen túlmenően a sövény potenciáljának növelése érdekében lehetőség van e különböző megközelítések összeegyeztetésére, például magas fák vagy metszetlen cserjék ültetésével egy alacsony sövénybe.

Különböző sövénymorfológiák. Forrás: Arbre et Paysage 32.

Szabályzat

Ültetés

Általánosságban elmondható, hogy a telekhatár mentén elhelyezett sövények nem nyúlhatnak túl a szomszédos ingatlanon, és meg kell felelniük a következő elvnek (vö. a Polgári Törvénykönyv 671-673. cikkelye):

• 50 cm-esvisszalépés (a határvonal és a törzs középvonala közötti távolság) az olyan sövények esetében, amelyek magassága (a fa tövétől a tetejéig terjedő távolság) kevesebb mint 2 m.
• 2 m-es visszalépés a 2 m-nél magasabb sövények esetében.

Ezek a szabályok harmincéves elévülési idővel érvényesek. Tehát 30 év elteltével a szomszédos tulajdonos már nem követelheti ezeknek az általános szabályoknak az alkalmazását. Ezen túlmenően közös megállapodás (egyezmény) vagy a "destination du père de famille" alapján is lehet eltéréseket tenni. Ez utóbbi kifejezés arra utal, hogy bizonyítható, hogy a két érintett telek ugyanahhoz a tulajdonoshoz tartozott, és hogy az utóbbi volt felelős a telepítésért.

A választóvonalra ültetett sövényeket közösnek kell tekinteni, hacsak nem bizonyítható az ellenkezője.

A lineáris közlekedési és energetikai infrastruktúrák tekintetében a megállapított szabályok az infrastruktúra típusától függenek:

• Magánutak: nincsenek külön szabályok.
• Vidéki utak: nincs általános szabály, de a sövény nem ültethető az úttest határán túlra, és nem lóghat ki az úttestből. Külön szabályokat azonban önkormányzati rendelet állapíthat meg.
• Kommunális, megyei és országos közutak: hacsak nincs kifejezett engedély, a 2 m-nél magasabb ültetvényeket a közterülettől 2 m-re, a legfeljebb 2 m magas ültetvényeket pedig 50 cm-re kell visszahúzni.
• Vasútvonalak: legalább 2 m-es távolságot kell betartani.
• Állami tulajdonban lévő vízfolyások: 3,25 m-es (gyalogút szolgalmi jog) és adott esetben további 9,75 m-es (vontatóút szolgalmi jog) visszahúzódás betartása. Ezeket a távolságokat az irányító hatóság csökkentheti.
• Nem háztartási vízfolyások: nincsenek külön szabályok, feltéve, hogy nem befolyásolják a vízfolyás folyását vagy a szomszédos ingatlanokat. Különleges szabályokat állapíthatnak meg azonban a vízfejlesztési és vízgazdálkodási tervek (SAGE) és az árvízkockázat-megelőzési tervek (PPRI).
• Villamosenergia-átviteli hálózatok: nincsenek külön szabályok, feltéve, hogy a növényzet nem nyúlik ki a közterületre, ahol a villamosenergia-hálózatot telepítették.
• Telefonvezetékek: a légvezetékekre vonatkozóan nincsenek korlátozások, a földalatti vezetékeket pedig 50 cm-rel hátrébb kell helyezni. Különleges intézkedéseket azonban egy békés szolgalmi megállapodás vagy egy olyan prefektusi rendelet keretében lehet meghatározni, amely a projektet közérdekűnek nyilvánítja. Végül, a városrendezési szabályzat (PLU, felosztási szabályok, árvízkockázat-megelőzési terv stb.) alapján is megállapíthatók különleges szabályok.

Az ültetési projekt meghatározásának legjobb módja, ha felveszi a kapcsolatot a helyi tanáccsal, hogy tájékozódjon az esetlegesen alkalmazandó egyedi szabályokról. Az is jó ötlet, ha gondosan választja ki a helyi fajokat. E tekintetben a"Végétal local" védjegy garantálja, hogy a növények vadon termő és helyi eredetűek.

A kivágáskor

A rendes jog számos szabályt állapít meg, amelyeket a KAP mezőgazdasági termelőkre vonatkozó rendelkezései egészítenek ki. Ebből következően mindenkinek (jogi vagy természetes személynek), aki sövényt kíván kivágni, először is biztosítania kell a következő előírások betartását:

Tulajdonjogok

Általánosságban elmondható, hogy minden bérlőnek először biztosítania kell, hogy a földtulajdonos beleegyezik a szóban forgó sövény eltávolításába. Ezen túlmenően a sövényekre vonatkozó különleges záradékok a környezetvédelmi záradékkal vagy valódi környezetvédelmi kötelezettséggel (REO) ellátott vidéki bérleti szerződésben is szerepelhetnek.

Közegészségügy és közbiztonság

Ha a sövény ivóvízgyűjtő-védelmi övezetben vagy árvízkockázat-megelőzési tervben (PPRI) található, a sövény eltávolítása szabályozható.

Tájkép és örökség

Ha a sövény tájvédelmi körzeten belül helyezkedik el (minősített terület, nyilvántartott terület, figyelemre méltó örökségi terület vagy műemlék), a sövény eltávolítása a városháza és/vagy a Bâtiments de France építészének (ABF) szabályozásához köthető.

Településrendezés

A városrendezési dokumentumok (különösen a PLU ) szabályokat állapíthatnak meg bizonyos sövények védelmére (a tájkép, az ökológiai folytonosság és a minősített fás területek - EBC - alatt védett elemek). Azok a települések, amelyek nem rendelkeznek településrendezési dokumentummal, a településrendezési törvény R.421-23.i cikke alapján elfogadott önkormányzati határozattal mégis megvalósíthatnak sövényvédelmi rendszert. Ezen túlmenően, ha a sövény egy területfejlesztési terv határain belül van, egy prefektusi rendelet különleges követelményeket állapíthat meg.

Az utakat szegélyező fasorok és fasorok különleges esete : a Környezetvédelmi törvénykönyv L.350-3. cikke tiltja e területek károsítását, kivéve az egészségügyi, a személy- és vagyonbiztonsági, valamint a tájképi okokból. Ilyen esetekben intézkedéseket kell meghatározni és végrehajtani annak érdekében, hogy a biológiai sokféleség ne csökkenjen nettó módon.

Vízjog

A vízfolyások mentén lévő sövények, más néven parti erdőkfontos szerepet játszanak a folyópartok fenntartásában, az erózió korlátozásában és a biológiai sokféleség befogadásában. Elpusztításuk, amely a vízfolyás profiljának megváltoztatását jelenti, a vízügyi törvény értelmében bejelentéshez kötött (ha az érintett vonalhossz kevesebb, mint 100 méter), és adott esetben engedélyköteles (lásd a környezetvédelmi törvény R.214-1. cikkének 3.1.2.0. szakaszát). A parti növényzet eltávolítása jelentős hatással lehet a vízfolyás életének fenntartásához szükséges fényszintre is, és az ívóhelyek pusztulásához vezethet. Ezért az ilyen munkálatok ugyanezen cikk 3.1.3.0. és 3.1.5.0. pontjai alá is tartozhatnak.

A biológiai sokféleség védett területei

A nemzeti természetvédelmi területek (RNN), a regionális természetvédelmi területek (RNR), a vadvédelmi területek (RCFS) és a biotópok (APPB), a természetes élőhelyek (APPHN) és a geotópok (APPG) védelmére vonatkozó prefektusi rendeletek külön szabályozás alá tartoznak, és tilthatják a sövények eltávolítását.

Védett fajok

Egyes védett fajok az egyedek és élőhelyeik tekintetében védett státuszban részesülnek. Az érintett fajok listája az alábbi rendeletekben található:

• Szárazföldi emlősök: 2007. április 23-i miniszteri rendelet.
• Madarak: 2009. október 29-i miniszteri rendelet.
• Kétéltűek és hüllők: 2021. január 8-i miniszteri rendelet.
• Rovarok: 2007. április 23-i miniszteri rendelet.
• Flóra : 1982. január 20-i miniszteri rendelet és 1989. augusztus 17-i prefektusi rendelet (Picardie).

Bizonyos feltételek mellett azonban mentesség adható.

A biológiai sokféleség nem csökkenhet

A biológiai sokféleségről szóló törvény 2016-os elfogadását követően a környezetvédelmi törvénykönyv közös rendelkezései (vö. L.110-1. cikk) megerősítik az ERC-sorozat elvét - A biológiai sokféleség és az általa nyújtott szolgáltatások károsodásának elkerülése, ennek hiányában csökkentése, és végül a sem elkerülhető, sem csökkenthető károk kompenzálása. Ennek az elvnek, amelynek a rendelkezésre álló legjobb technikákat kell mozgósítania gazdaságilag elfogadható költséggel, figyelembe kell vennie a fajokat, a természetes élőhelyeket és az ökológiai funkciókat. Célul kell kitűznie, hogy a biológiai sokféleség ne csökkenjen, sőt növekedjen.

Ezen túlmenően a kompenzációs intézkedésként meghatározott sövényeket a hatás időszakában fenn kell tartani.

Ezen túlmenően, és különösen a mezőgazdasági termelők esetében, tilos a sövények kivágása. A DDT azonban engedélyt adhat erre. Ezek az engedélyek a következő feltételek mellett adhatók ki:

• Újratelepítés nélküli megsemmisítés az alábbi okok valamelyikéből:
  • A telek megközelítéséhez és használatához szükséges új bekötőút kialakítása, legfeljebb 10 m szélességig.
  • Tervezési engedéllyel támogatott gazdasági épület létrehozása vagy bővítése.
  • A sövény egészségügyi kezelése a prefektus döntése alapján.
  • A prefektus által jóváhagyott erdőtűzvédelem.
  • Árok helyreállítása a hidraulikus keringés helyreállítása érdekében.
  • Közérdekűnek nyilvánított munka.
  • Közérdekűnek nyilvánított munkálatokkal kapcsolatos, nyilvános konzultációval járóterületfejlesztési művelet.
• Azonos vonalas létesítmény áthelyezése ugyanarra a helyre vagy azonos vonalas létesítmény áthelyezése kedvezőbb környezeti helyzetbe.

Sövénykarbantartás

Kötelezettségek

Az ingatlanok határán lévő sövények közösnek tekintendők, kivéve, ha ennek ellenkezője bizonyítható. Ezért mindkét tulajdonos felelős a sövények karbantartásáért. A szomszédok elkerülhetik ezt a kötelezettséget, ha lemondanak közös tulajdonukról.

A választóvonalra ültetett fák szintén közös tulajdonban vannak. Ha elpusztulnak, kivágják vagy kitépik őket, egyenlően osztoznak rajtuk. A gyümölcsöket közös költségen szedik össze és megosztják (vö. a Polgári Törvénykönyv 667-670. cikkével).

Nem osztó sövény esetében a szomszédos tulajdonos közvetlenül a gyökereken, bokrokon vagy gallyakon, de nem az ágakon, fákon vagy cserjéken járhat el. Kötelezheti azonban a sövény tulajdonosát ezek fenntartására (vö. a Polgári Törvénykönyv 663. cikkével).

A lineáris közlekedési és energetikai infrastruktúrák mentén elhelyezkedő sövények esetében:

• Magánutak: a különböző tulajdonosok kötelezettsége, hogy érdekeltségük arányában hozzájáruljanak az út fenntartásához és működőképes állapotban tartásához.
• Közutak és vasutak: karbantartási hiányosságok esetén a kezelő a tulajdonosok költségére elvégeztetheti a munkálatokat.
• Nem háztartási vízfolyások: karbantartási kötelezettség, amelynek célja a vízfolyás egyensúlyi profiljának fenntartása és a víz természetes áramlásának lehetővé tétele.
• Villamosenergia-átviteli hálózatok : nincsenek külön szabályok, feltéve, hogy a növényzet nem terjed ki a közterületre, ahol a villamosenergia-hálózatot kiépítették (a költségeket az üzemeltető vagy a tulajdonos viseli az esettől függően).

Befejezési időszak

Ami a mezőgazdasági termelőket illeti, a sövényeket április 1. és július 31. között nem lehet karbantartani (a KAP által meghatározott tilalmi időszak).

Minden más esetben a rendeletek nem határoznak meg konkrét időszakot. A védett állatfajokra vonatkozó rendeletek azonban tiltják a védett állatfajok egyedeinek károsítását. Ezen előírások betartása érdekében a karbantartást nem szabad a költési időszakban végezni, ami a madarak és számos más csoport esetében általában március 15. és augusztus 15. között van.

Ezenkívül a sövények termésének és ezáltal a táplálékforrások elérhetőségének figyelembevétele érdekében ajánlott a sövények karbantartása január és március közepe között.

Karbantartási költségek

	Időszak karbantartás	Gyakoriság gyakoriság	Átmérő átmérő ágak	Előremenő sebesség sebesség	Költség óránként óra
Láncfűrész	November március	10-20 év	Minden átmérők	20-40 m/h	-
Felmarógép	Késő nyár télre	Minden alkalommal legfeljebb 2 évente	2 cm	2-3 km/h	45-55 €/h
Tárcsás fűnyíró	Téli	5-7 év	20 cm	0,6-1,5 km/h	65-80 €/h
Késesvágók	Késő nyár télre	2-3 év	2-3 cm	1,5-2,5 km/h	55-65 €/h
Sövénynyíró	Téli	3-5 év	10 cm hosszú	0,5-1 km/h	55-65 €/h

További információ

Ha többet szeretne megtudni a sövény ültetéséről és karbantartásáról, kattintson ide.

Források

• A sövény - Arbre et Paysage 32.
• Sövények, kérdések és előírások - Direction départementale des territoires.