Hajdina allelopátiája

Adatlapokat - Nemzeti Agroökológiai Központ - Gyomok

Nagyüzemi növénytermesztés CoAgroEco Conserwa

Az allélopátia a növények közötti, vagy mikroorganizmusokkal folytatott biokémiai kölcsönhatások összességét jelenti.

A terepen az allélopátián azt értjük, hogy egy növény képes molekulákat kibocsátani, amelyek befolyásolják a versengő növények (gyomok) növekedését.

A hajdina allélopátiás hatása, amelyet ebben a cikkben ismertetünk, erősebb, mint más növények esetében.

Leírás

Ez a jelenség azonban nagyon rosszul ismert, mert nehéz megállapítani, hogy a gyomok négyzetméterenkénti csökkenése az allélopátia jelenségének köszönhető-e, vagy inkább a fő termelési tényezőkért (fény, víz, ásványi anyagok ...) folytatott versengés eredménye. Az INRAe 2023-ban összefoglalta az 1950-es évek óta készült tudományos munkákat a témában. Az 450 publikációból csak 7 cikk tudta számszerűsíteni az allélopátia kémiai hatásait a gyomokra a mezőn, ami nem zárja ki, hogy a hatás inkább az erőforrásért folytatott versengésből eredhet.

Agroscope tiszta hajdina kultúrában végzett kísérleteket annak megállapítására, hogy a hajdina gyomirtó hatása valóban az allélopátiából, azaz a talajba kibocsátott molekulákból ered-e, vagy inkább a fényért folytatott versengéshez kötődik.

Ebben a kísérletben, amely az amarant esetére koncentrált, az amarant kelése nagyon erősen korlátozott volt (és összehasonlítható módon), akár enyhe, akár erős árnyékolás esetén.

"-háló" = háló nélkül, hogy a hajdina növényeket távol tartsák, a fényért folytatott versengés magas,
"+ háló" = a hálók távol tartják a hajdina növényeket, a fényért folytatott versengés alacsony, mert a fény közvetlenül a talajra jut.

Bizonyították, hogy a hajdina 600 további molekulát választ ki amarant jelenlétében, összehasonlítva az egyedül termesztett hajdinával. Tehát valami történik, de hogyan lehet ezt a molekulakibocsátást finomabban szabályozni mezőgazdasági termelési környezetben?

Milyen feltételek mellett érvényesül a hajdina gyomirtó hatása?

Először is, a síkságon látható, hogy egy tiszta hajdina vetése 40-50 kg/ha általában tisztább, mint egy 30 kg/ha vetés. Általában nem növelik túl a vetési sűrűséget 50 kg fölé, hogy elkerüljék a verse kockázatát.

Továbbá a terepi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az "allélopátia" legalább minimális nedvességgel rendelkező talajokon érvényesül.

Mikor nem érvényesül ez a hatás?

Búza-hajdina társítás

A CONSERWA kutatási projekt keretében a Nemzeti Agroökológiai Központ (CNA) búza-hajdina társításokat állított be. Ezek a kísérletek direktvetés (SD) módszerrel zajlottak Eure, Haute-Marne és Nièvre megyékben, valamint egyszerűsített művelési technikák (TCS) alkalmazásával Eure megyében.

A vetési dózisok 20 és 80 kg/ha között mozogtak, egyidejű vetéssel a búzával. A búzát hagyományos dózisban és időpontban (október közepe) vetették.

Bár november végéig nem volt fagy, a vetést követő egy hónappal (november 15.) végzett megfigyelések nagyon gyenge hajdina kelést mutattak (kevesebb, mint 15 növény/m², akár 300 mag/m² vetés mellett is), és a növények 2 leveles stádiumban elakadtak.

Ez azért van, mert a hajdina vegetatív nullpontja 6°C. Ez azt jelenti, hogy fejlődése ezen hőmérséklet alatt leáll, ami gyakran előfordul október közepe után.

Búza-hajdina társítás, előző növény repce, ©Martin Rollet.

Édeskömény-hajdina társítás

Eure megyében végzett terepi vizsgálatban a hajdinát 30 kg/ha dózisban az édeskömény sorai közé vetették. Ebben az esetben a hajdina volt ideje kifejlődni a vegetatív nullpont elérése előtt. Ugyanakkor csak a hajdina sor tiszta, míg az édeskömény sorok erősen gyomosodtak, a hajdina hatása nélkül.

Repce-hajdina társítás

Itt a vetőgép sorai közötti távolság 16 cm. A repce minden harmadik sorban került vetésre, és a hajdinát 30 kg/ha dózisban a két üres sor közé vetették a repce sorai között. Ismételten, a hajdina sorok viszonylag tiszták voltak, míg a nem társított sorok erősen gyomosodtak.