Törött ágú faanyag

A Bois Raméal Fragmenté (BRF) aprított faág-töredékek keverékének felel meg. Használata, amely az erdei talajok működéséből merít ihletet, az 1970-es években Kanadában fejlődött ki. A talajművelés során a darabolási hulladékok szántóföldi talajokra történő szórása elősegíti a talajfauna és talajnövényzet fejlődését, amelyek számos előnyt jelentenek a vízgazdálkodás, a talaj termékenysége és a kultúrák termelékenysége szempontjából. A BRF-t aggradáló anyagnak tekintik, amelynek elsődleges célja a degradált talajok helyreállítása és a talajok szerves anyag tartalmának növelése. Használható nagyüzemi kultúrákban, zöldségtermesztésben vagy szőlészetben egyaránt. A mezőgazdasági talajok helyreállításán túl a BRF állattartási alomként is szolgálhat.
A fa lebomlása és a humusz képződése
A talaj Basidiomycetes mikroorganizmusok indítják el a fa lebomlását, különösen a fa ligninjének lebontását. Ezek a talajgombák aerob körülmények között (levegő jelenlétében) élnek, és nem képesek mélyen túlélni. A talajfauna és talajnövényzet egyéb rovarai és mikroorganizmusai mechanikai működésükkel, valamint a lignivor szervezetek enzimjeivel hozzájárulnak a fa további lebontásához. Ez a talajélet eredményezi az humusz képződését.[1]
A BRF összetétele
Az alábbi táblázat egy nyárfaágakból származó BRF összetételének elemzését mutatja.[2]
| Elemzett frakció jellege | A BRF összetételében arány (%) |
|---|---|
| Cellulóz | 51 % |
| Lignin | 18 % |
| Hemicellulóz | 14% |
| Oldható frakció | 13 % |
| Ásványi anyagok | 4% |
Tápanyag-tartalom
| Elem | BRF tömege m³-ként |
|---|---|
| Nitrogén N | 1,8 kg/m³ |
| Foszfor P205 | 1,8 kg/m³ |
| Kálium K20 | 1,7 kg/m³ |
| Kalcium CaO | 7,0 kg/m³ |
| Magnézium MgO | 1,7 kg/m³ |
Előnyök
A BRF ésszerű használata számos előnyt biztosít :
Talaj helyreállítása
- A talaj szerves anyag tartalmának növelése és humusz képződése. A humuszréteg 6 hónap után akár 10 cm mélységig, egy év után pedig 20-30 cm mélységig terjedhet.[3] 100 m³ BRF/ha alkalmazása 7,5 tonna humuszt eredményez hektáronként, amely a felhasználást követő két évben képződik. Ez nagyjából megfelel 10 év trágyabevitelének.[4]
- A talaj szerkezeti stabilitásának javítása, amelynek fő garanciája a talajélet. A talajfauna és talajnövényzet fejlődésének elősegítésével a BRF csökkenti a tömörödést és a talajeróziót.
Vízgazdálkodás
- Rövid távon a BRF csökkenti a lefolyást és elősegíti a talaj nedvességtartalmának megtartását mulcsként (takarással) alkalmazva.
- Hosszabb távon növeli a víz beszivárgását és a talajban a víz tárolását a humusz képződésével és a talaj biológiai aktivitásának fejlődésével. Növeli a kultúrák szárazságtűrését, és lehetővé teszi az öntözés csökkentését vagy akár megszüntetését.
Kultúrák termelékenysége
- Terméshozam növelése, feltéve, hogy előre számolunk a nitrogénhiány jelenségével.
- Bizonyos betegségek, például a fusarium előfordulásának csökkenése. [5]A fa lebontó szervezetek antibiotikus molekulákat termelnek, amelyek megvédik a kultúrákat a kórokozóktól és parazitáktól.
- A gyümölcsök és zöldségek érzékszervi tulajdonságainak és tartósságának javulása. [1]
- A gyomok csökkenése vagy akár teljes megszüntetése mulcshatás révén.[1]
- A fiatal fák mortalitásának csökkenése.
A BRF gazdasági szempontból akkor előnyös, ha használata a terméshozam növekedéséhez és a vegyi inputok csökkentéséhez vezet.
Emellett korlátozza a víz szennyeződését a műtrágyák nitrogén kimosódása miatt. Ellentétben a nitrát formájú nitrogénnel, a humuszban lévő nitrogén nem mosódik ki, mert kötődik a szerves anyaghoz (különösen a fehérjék képződéséhez). [6]
Hátrányok
A BRF használata bizonyos hátrányokkal jár :
- A BRF lebomlása több hónapot vesz igénybe.
- A BRF menedéket nyújthat rágcsálóknak (például mezei pocok).
- A talaj felmelegedése és kiszáradása tavasszal lassul, ami késleltetheti a kultúrák telepítését.[5]
- Bizonyos kultúrák, például a gyökérzöldségek (répa különösen) zavarhatók a BRF jelenlétében.
- A BRF alkalmazását követő első 6 hónapban depresszív hatás figyelhető meg a kultúrákra. Ennek több oka lehet : allelopátiás vegyületek jelenléte, a talajflóra közötti versengés, nitrogénhiány...[7]
Allelopátiás jelenségek
A polifenolok, köztük a tanninok, valamint a terpének olyan allelokémiai molekulák, amelyeket a növények termelnek, és amelyek gátolhatják más növények vagy mikroorganizmusok csírázását és fejlődését. Ezek a molekulák természetes gombaölő szerek. Ez a kölcsönhatás az allelopátia fogalmához hasonló, amely a "növények közötti vagy mikroorganizmusokon keresztüli biokémiai kölcsönhatások összessége".[7] Ezek a vegyületek felelősek lehetnek a kultúrák depresszív hatásáért az első hat hónapban a BRF használata után. Mennyiségük változó a fák fajai szerint. Emellett nem minden növényfaj és -fajta egyformán érzékeny a polifenolokra és terpénekre.
Számos gyakorlat segít korlátozni ezeket az allelopátiás hatásokat :
- Várjunk legalább 6 hónapot a vetés előtt.
- Előnyben részesítsük a BRF mulcsként (takarással) történő alkalmazását a talajba keveréssel szemben. A keverés elősegíti a polifenolok és terpének gyökerekkel való érintkezését.
- Kerüljük azokat a fafajokat, amelyek sok tannint és terpént tartalmaznak a BRF előállításához. (lásd "Fafajok kiválasztása" szakasz)
- Végezzük el a torma tesztet (kerti torma magvak csíráztatása) az esetleges allelokémiai vegyületek kimutatására.
Nitrogénhiány

A fa lebomlása során bizonyos baktériumok a környezetben lévő nitrogén egy részét felhasználják. Ez nitrogénforrásért versengést eredményez a növény és a mikroorganizmusok között. Ez a növekedés lassulásában és a levelek sárgulásában nyilvánul meg. Ez a nitrogénhiány jelensége átmeneti és átlagosan 6 hónapig tart.[8] A mikroorganizmusok által megkötött nitrogén fokozatosan felszabadul a talajba, a kultúrák rendelkezésére. A nitrogénhiány mérhető és előre jelezhető. A mikroorganizmusok által megkötött nitrogén mennyisége becsülhető kb. egy nitrogén egységnek 1 m³ BRF humifikációjához.[9] A nitrogénhiányt túl gyakran hibáztatják a kultúrák depresszív állapotáért, elhomályosítva más lehetséges okokat. Nitrogénhiány nem kellene, hogy előforduljon, ha a BRF nem kerül a talajba keverésre.[7]
Ahhoz, hogy a nitrogénhiány ne akadályozza a BRF sikerét, több technikai megoldás is lehetséges :
- Vetni egy pillangós növényt (fehér here, lucerna, borsó, lupin…)[1] a BRF használatával egy időben vagy egy évvel korábban.
- Végső esetben nitrogénben gazdag műtrágyával kompenzálni. A túlzott nitrogén azonban zavarhatja a nitrogén mineralizációját és elősegítheti a nitrofil gyomok fejlődését.[10] Körülbelül 1 kg nitrogén/m³ BRF szükséges. A talaj mikroorganizmusai által megkötött nitrogén mennyisége a következőképpen is becsülhető: %N immobilizált = 27 % a talaj N-jéből + 7,5 % / cm BRF. [11]
Az alábbi táblázat a talajélet által ideiglenesen elérhetetlenné tett nitrogén százalékos arányát mutatja a talajba juttatott BRF mennyisége szerint az előző képlet alapján :
| BRF mennyisége | % N immobilizált (műtrágya és mineralizáció) |
|---|---|
| 1 cm= 100 m³/ha | 34,5 % |
| 2 cm=200 m³/ha | 42% |
| 3 cm= 300 m³/ha | 49,5% |
| 4 cm= 400 m³/ha | 57% |
Tehát 300 m³/ha BRF kijuttatásakor ajánlott a kultúrák nitrogéntrágyázását megduplázni az első évben a nem elérhető nitrogén pótlására.
BRF előállítása
Fafajok kiválasztása
Nem minden fafaj egyenértékű a BRF sikeressége szempontjából.
Több ajánlás is segíti a megfelelő fafajok kiválasztását a BRF előállításához :
- Használjuk a helyben elérhető fákat és sövényeket, hogy elkerüljük a BRF szállítását.
- Lehetőleg használjuk a rendelkezésre álló fajdiverzitást a BRF előállításához.[12]
- Előnyben részesítsük a lombos fákat a tűlevelűekkel szemben, legfeljebb 20% tűlevelű arány mellett, hogy korlátozzuk a tűlevelűek terpénjei által okozott allelopátiás hatásokat. Kerüljük a tanninban gazdag fafajokat (akác, tölgy, bükk, stb.). Az allelopátiás hatások kevésbé erősek fehérfa fajoknál, mint a nyár vagy a nyír.
Ágak begyűjtése
A BRF előállítható a fák és sövények metszésének hulladékaiból. Ajánlott fiatal, legfeljebb 2 éves (ideális esetben 1 éves) ágakat gyűjteni. Átmérőjük 7 cm alatt legyen. Minél kisebb az átmérő, annál gazdagabbak az ásványi anyagokban.[5] A fiatal ágak ligninje még polimerizáció alatt áll, ami bizonyos rugalmasságot kölcsönöz nekik és könnyíti a gombák általi lebontást.
Betakarítási időszak
Az ágakat ősszel vagy télen (október és március között) kell gyűjteni[10] több okból :
- Ez a fák nyugalmi időszaka. Az ágak a legnagyobb tápanyag-tartalommal rendelkeznek (ásványi anyagok, aminosavak, fehérjék, stb.) ősszel, a levelek lehullása után. A levelek lehullása előtt a tápanyagok felét visszajuttatják az ágakba. A fa tápanyagainak 75%-a a 7 cm-nél kisebb átmérőjű ágakban található.[4] Ezek a tartalékok a következő tavasszal mozgósíthatók a rügyek és új ágak képzéséhez.
- Ősszel a talajban bőségesen jelen van a nitrogén, ami korlátozza a nitrogénhiányt.
- A BRF által képzett takaró védi a talajfaunát és talajnövényzetet a fagytól.[13]
Gyűjtött ágak mennyisége
Az alábbi táblázat becslést ad a szükséges fák számáról és a munkaidőről különböző BRF mennyiségek (1 és 150 m³) előállításához. A munkaidő tartalmazza a fák metszését és az ágak halomba rakását.
| BRF térfogata | BRF tömege | Levágható ágak térfogata | Metszett fák száma | Munkaidő |
|---|---|---|---|---|
| 1 m³ | 0,2 tonna | 2 m³ | 2 | 26 perc |
| 150 m³ | 34 tonna | 304 m³ | 187 | 64 óra 12 perc |
Fa aprítása
A bazídiumos gombák nem képesek behatolni a fa kérgébe. A fa fragmentálása növeli a fa felszíni kitettségét és elősegíti a gombák általi kolonizációt, amelyek képesek lebontani a lignint. A fragmentumok mérete 5 és 10 cm között legyen.[10] Minél kisebb a méret, annál jobb a biológiai lebontás és annak hatása a talajra.[1]

Egy mechanikus aprító költséges beruházás, amelyet csökkenthetünk CUMA vásárlással vagy bérléssel.
Ez a lépés elvégezhető kalapácsos aprítóval (inkább, mint késsel működővel). A legkisebb rácsméret kiválasztása nagyon finom aprítékot eredményez.
Hasznos lehet az ágak aprítása előtt a hulladékok (például műanyagok) válogatása.[14]
Az alábbi táblázat becslést ad az ágak aprításához szükséges munkaidőről. Az aprítás időtartama 10 perctől egy óráig terjedhet m³ faanyagként.[5] Ez az idő nagyon változó az aprító kapacitásától függően.[2]
| BRF térfogata | Levágható ágak térfogata | Aprítási idő |
|---|---|---|
| 1 m³ | 2 m³ | 16 perc |
| 150 m³ | 304 m³ | 39 óra |
Tárolási idő korlátozása
A BRF-t a lehető leggyorsabban fel kell használni az aprítás után. Ha nem lehet azonnal használni, ajánlott az időjárástól védett helyen tárolni maximum néhány hétig. [15] A téli alacsony hőmérséklet korlátozza a fa biológiai lebomlását tárolás közben.
BRF beszerzése
Ha a BRF nem állítható elő helyben, mindig fordulhatunk önkormányzati szolgáltatásokhoz, gallyazókhoz vagy kertészeti szakemberekhez a beszerzés érdekében.
A darabolási hulladékokat nem szabad vegyszeresen kezelni a kivágás után, hogy megfeleljenek a biogazdálkodás szabályainak. [5]
Előállítási költségek
A BRF előállításának becsült költsége 18 €/m³. Ez magában foglalja az előállítás különböző lépéseinek költségeit: metszés és halomba rakás, aprítás, szállítás és/vagy tárolás. Ez a költség szinte ugyanaz, ha külső szolgáltató végzi az aprítást vagy ha saját magunk bérelt mechanikus aprítóval.[2]
Ha külső szolgáltató végzi az aprítást, kb. 8 €/tonna BRF, azaz 2 €/m³ költséggel kell számolni.
Aprító bérlési és csere szolgáltatás
A BRF Génération egy online szolgáltatás BRF beszerzésére és aprító bérlésére: https://www.brfgeneration.fr/
BRF használata
A BRF hatékony eszköz a talajok szerves anyaggal való gazdagítására, feltéve, hogy megfelelően használják. A tapasztalatok azt javasolják, hogy végezzenek talajelemzés-t a talaj biológiai aktivitásának rendszeres nyomon követésére a BRF bevezetése során.
Szükséges mennyiségek
Mérsékelt éghajlaton egy önfenntartó erdei vagy rét talaj átlagosan 8% humuszt tartalmaz 30 cm mélységben. Elméletileg a BRF éves mennyisége 8% humusz eléréséhez egy mezőgazdasági talajban 100 m³/ha lenne, ami 1 cm réteget jelent a talajon. Ez megfelel 300 m³/ha kijuttatásának, azaz 3 cm rétegnek, amelyet 3 évente meg kell ismételni.[11]
A tapasztalatok általában a következőket javasolják :
- BRF térfogata 30 és 300 m³/ha között, azaz 0,3 és 3 cm vastagságú BRF réteg.[10] Ez a mennyiség gyakran a rendelkezésre álló faanyag korlátozott mennyisége miatt van meghatározva.
- A megújítás gyakorisága 1 és 10 év között változik[15], a kultúrák, talajok és termelési célok függvényében.
Az alábbi táblázat becslést ad a szükséges ágak térfogatáról, a metszendő fák számáról és a munkaidőről, hogy elegendő BRF álljon rendelkezésre 3 cm vastagságban 500 m² és 1 ha terület lefedéséhez.[2]
| Fedendő terület
(3 cm vastagságban) |
BRF térfogata | BRF tömege | Ágak térfogata | Metszett fák száma |
|---|---|---|---|---|
| 500 m² | 15 m³ | 3-4 tonna | 30 m³ | 18-19 |
| 1 ha | 300 m³ | 68 tonna | 600 m³ | 373 |
A munkaidő tartalmazza a halomba rakás, aprítás, szállítás és/vagy tárolás, valamint a holtidő (szünetek, stb.) idejét.
Kertészeti zöldségtermesztésben
A legegyszerűbb, kertészeti zöldségtermesztésben ajánlott módszer a 3 cm vastag BRF alkalmazása, azaz 300 m³/ha háromévente. A nitrogénhiány elkerülése érdekében (amikor a BRF-et a talajba dolgozzák), egy nitrogénben önellátó hüvelyes növényt, például a féverole-t el lehet vetni. Egy másik megoldás a nitrogén trágyázás megduplázása az első évben a BRF kijuttatása után[11].
Nagyüzemi kultúrákban
Nagyüzemi kultúrákban kisebb mennyiségű BRF kijuttatása ajánlott, 40-50 m³/ha mennyiségben.[11] A tapasztalatok szerint 6 évente meg kell ismételni, mivel a lebomlás ideje hosszú lehet. A BRF használata nagyüzemi kultúrákban nehézségeket okozhat a szállítás és az ipari feldolgozás során. A nem lebomlott BRF darabok bekerülhetnek a betakarításba, és később a feldolgozó berendezésekbe (cukorgyárakban, len rostkefékben stb.).
Eszközök
A BRF terítését lehet végezni trágyaszóró segítségével (terítőasztallal).[16]
A mezőgazdasági gépek okozta tömörödés csökkentése érdekében a terítés történhet merőlegesen a megszokott haladási irányra, közvetlenül a szármaradványokra, fagyott talajra télen vagy száraz talajra.
Mulcsként való alkalmazás vagy talajba dolgozás

A BRF használható mulcsként vagy felszínes talajba dolgozva anélkül, hogy a talajt megforgatnánk boronálással (inkább rugós borona, mint tárcsás borona).[15] Többszöri áthaladás szükséges lehet. A talajba dolgozást előnyösen a talaj első 10 centiméterében kell korlátozni. Ugyanakkor néhány tapasztalat jó eredményeket mutat 12 cm mélységű bedolgozással rotációs kapával[9] vagy egyenes pengéjű rotációs kapával (kombinált eszköz)[16]. A lignint lebontó gombák nem élnek meg mélyebben, ahol az oxigénellátás csökken. A fa rossz lebomlása és az szerves anyag mélyi felhalmozódása elősegítheti az oxigént fogyasztó baktériumok aktivitását, ami gyökérfulladáshoz vezethet. A sekély bedolgozás lehetővé teszi a BRF oxigén jelenlétében és megfelelő nedvességi viszonyok között (60-100%)[15] történő lebomlását.
A BRF két alkalmazási módjának megvannak a maga előnyei és hátrányai [5]:
| Bedolgozás nélkül | Bedolgozással | |
|---|---|---|
| Lebomlás sebessége | Lassú |
Gyors |
| Nitrogénhiány | Kevésbé jelentős |
Jelentősebb |
Azokon a talajokon, ahol a biológiai aktivitás és a szerkezeti stabilitás nem optimális, az első BRF használatakor az talajba dolgozás előnyösebb.
Óvintézkedések
- Soha ne temessük el;
- A gép indításához jobb, ha előtte egy nagy takarnövény hüvelyesekkel vagy egy hüvelyes kultúra kerül kijuttatásra, hogy a rendszer elkezdjen stabilizálódni a BRF lebontásához szükséges nitrogénigény és a kultúra esetleges nitrogénhiánya között (amit hüvelyes telepítésével elkerülünk);
- A BRF mennyiségét tekintve: a rendelkezésre álló mennyiség alapján jobb egyetlen parcellára koncentrálni, hogy 20-30 t/ha nagyságrendű mennyiséget juttassunk ki, mint szórványosan, a szervesanyag-tartalom növelése érdekében (1 tonna kb. 2-3 köbméter BRF-nek felel meg);
- Végezzünk kalciumos javítást, hogy a biológiai aktivitás képes legyen a talajt szerkezetileg kialakítani a kalcium és az humusz felhasználásával.
Erdőalj kiegészítése
Súlyosan leromlott talajokon, ahol a biológiai aktivitás nagyon alacsony, szükséges lehet a talajban részt vevő szervezetek visszatelepítése a fa lebontási táplálékláncába. Az erdőalj hozzáadása 10-20 g/m² mennyiségben elegendő.[10]
Vetőmagvetés
A vetés közvetlenül a BRF bedolgozása után elvégezhető egy szabványos vetőgéppel. Közvetlen vetésnél a BRF bedolgozása nélkül is alkalmazható, ha a biológiai aktivitás és a talaj stabilitása megfelelő.[6]
BRF hasznosítása állattartásban alomként
A BRF-et gyorsan a darabolás után kell használni, és szükség esetén ponyvával fedve, időjárás elleni védelem alatt tárolni. Egy 100 m² alapterületű istállóhoz 1,5 m³ BRF/nap mennyiség ajánlott. Egy köbméter BRF 40 kg szalmának felel meg. A BRF trágya komposztálható a tábla szélén, mielőtt kiszórnák.[16]
Képgaléria
Ezt a cikket készítették Francis Bucaille, Olivier Tassel és Antoine Chedru közreműködésével.
Források
- BRF, 2022, AgroLeague
- Précautions d'utilisation du BRF en agriculture, AgroLeague
- B. Noel, P. Frenay. 2006. Le BRF et l'aggradation. [05/10/2022]. https://www.youtube.com/watch?v=3hQ1AymcWws
- Bucaille, F. & Selosse, M. A. (2020). Revitaliser les sols : Diagnostic, fertilisation, protection. Dunod.
- Le Monde. Comment utiliser le B.R.F. (Bois Raméal Fragmenté) au jardin ?. https://jardinage.lemonde.fr/dossier-934-utiliser-brf-bois-rameal-fragmente.html
- Permaculture Design. Le mulch en permaculture. https://www.youtube.com/watch?v=9HsmDs5cIlU
- Sikana Nature. Quels matériaux pour le BRF? | Agriculture durable (Bois raméal fragmenté).[05/10/2022]. https://www.youtube.com/watch?v=-_43CWwPb6M
- Sikana Nature. Comment utiliser le BRF (Bois Raméal Fragmenté) | Agriculture durable. [05/10/2022].https://www.youtube.com/watch?v=J4tuFtVdnhU
- ↑ 1,0 1,1 1,2 1,3 1,4 Ekopédia. 2013. Bois Raméal Fragmenté.https://www.ekopedia.fr/wiki/Bois_Ram%C3%A9al_Fragment%C3%A9
- ↑ 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 2,5 2,6 Service Développement économique des filières & Service Environnement et Territoires. 2011. Evaluation de la production de Bois Raméal Fragmenté (B.R.F.) à partir d’une coupe de peupliers issue d’une parcelle en agroforesterie. https://agriculture-de-conservation.com/sites/agriculture-de-conservation.com/IMG/pdf/brf-agroforesterie.pdf
- ↑ Mon Jardin en Permaculture. Le BRF. [2022.10.05]. http://www.monjardinenpermaculture.fr/pages/le-brf
- ↑ 4,0 4,1 Matthieu Archambeaud. 2006. Le « bois raméal fragmenté », un outil pour doper les sols en matières organiques. TCS n°37. https://agriculture-de-conservation.com/Le-bois-rameal-fragmente-un-outil.html
- ↑ 5,0 5,1 5,2 5,3 5,4 5,5 E. Bouvier. 2012. Broyats de Branchages & Bois Raméal Fragmenté (BRF). https://occitanie.chambre-agriculture.fr/fileadmin/user_upload/Occitanie/076_Inst-Occitanie/Documents/Productions_techniques/Agriculture_biologique/Espace_ressource_bio/Maraichage_bio/Pluri-espece/Fertilisation/BroyatsBranchages-PACA-2012.pdf
- ↑ 6,0 6,1 M. Archambeaud. 2006.Le « bois raméal fragmenté », un outil pour doper les sols en matières organiques. https://agriculture-de-conservation.com/Le-bois-rameal-fragmente-un-outil.html
- ↑ 7,0 7,1 7,2 Bucaille, F. (2020, november 4). Talajok revitalizálása - Diagnózis, trágyázás, védelem. DUNOD.
- ↑ F. Mulet. 2018. Azote à volonté - faim d'azote et bactéries fixatrices d'azote. Verre de Terre Production. https://www.youtube.com/watch?v=9uGmCSXJYgk
- ↑ 9,0 9,1 https://agriculture-de-conservation.com/Le-bois-rameal-fragmente-un-outil.html
- ↑ 10,0 10,1 10,2 10,3 10,4 G. Lemieux, D. Germain. 2001. Le bois raméal fragmenté : la clé de la fertilité durable du sol. Groupe de coordination sur les bois raméaux, Université Laval. https://www.verdeterreprod.fr/wp-content/uploads/2019/05/LE-BOIS-RAM%C3%89AL-FRAGMENT%C3%89-LA-CL%C3%89-DE-LA-FERTILIT%C3%89-DURABLE-DU-SOL.pdf
- ↑ 11,0 11,1 11,2 11,3 B. Noel 2018. Régenerer un sol avec du BRF. Verre de Terre Production. https://www.youtube.com/watch?v=7CVWje_qSjU
- ↑ G. Domenech. 2012. Quelles essences pour faire du BRF ?. https://jardinonssolvivant.fr/quelles-essence-pour-faire-du-brf/
- ↑ Sikana Nature. Comprendre le BRF (Interview Jacky Dupéty) | Agriculture durable. [2022.10.05]. https://www.youtube.com/watch?v=Ii4-C3x9M6k
- ↑ P. Aussan. 2019. Direktvetés és BRF nagyüzemi kultúrákban - Interjú Pierre AUSSANT-tal. https://www.youtube.com/watch?v=SgqhpNWIOPk
- ↑ 15,0 15,1 15,2 15,3 Domaine de Belleroche. 2015. Le BRF. http://domainedebelleroche.free.fr/index.php?article174/le-brf
- ↑ 16,0 16,1 16,2 B. Noel 2006. Rapport final du projet : Mise en œuvre de la technique du Bois Raméal Fragmenté (BRF) en agriculture wallonne. http://andre.emmanuel.free.fr/brf/articles/rapportBRF.pdf