Törött ágú faanyag

Innen: Triple Performance
Bois Raméal Fragmenté

A Bois Raméal Fragmenté (BRF) aprított faág-töredékek keverékének felel meg. Használata, amely az erdei talajok működéséből merít ihletet, az 1970-es években Kanadában fejlődött ki. A talajművelés során a darabolási hulladékok szántóföldi talajokra történő szórása elősegíti a talajfauna és talajnövényzet fejlődését, amelyek számos előnyt jelentenek a vízgazdálkodás, a talaj termékenysége és a kultúrák termelékenysége szempontjából. A BRF-t aggradáló anyagnak tekintik, amelynek elsődleges célja a degradált talajok helyreállítása és a talajok szerves anyag tartalmának növelése. Használható nagyüzemi kultúrákban, zöldségtermesztésben vagy szőlészetben egyaránt. A mezőgazdasági talajok helyreállításán túl a BRF állattartási alomként is szolgálhat.

A fa lebomlása és a humusz képződése

A talaj Basidiomycetes mikroorganizmusok indítják el a fa lebomlását, különösen a fa ligninjének lebontását. Ezek a talajgombák aerob körülmények között (levegő jelenlétében) élnek, és nem képesek mélyen túlélni. A talajfauna és talajnövényzet egyéb rovarai és mikroorganizmusai mechanikai működésükkel, valamint a lignivor szervezetek enzimjeivel hozzájárulnak a fa további lebontásához. Ez a talajélet eredményezi az humusz képződését.[1]

A BRF összetétele

Az alábbi táblázat egy nyárfaágakból származó BRF összetételének elemzését mutatja.[2]

Elemzett frakció jellege A BRF összetételében arány (%)
Cellulóz 51 %
Lignin 18 %
Hemicellulóz 14%
Oldható frakció 13 %
Ásványi anyagok 4%

Tápanyag-tartalom

Forrás: CTA, B. Noel
Elem BRF tömege m³-ként
Nitrogén N 1,8 kg/m³
Foszfor P205 1,8 kg/m³
Kálium K20 1,7 kg/m³
Kalcium CaO 7,0 kg/m³
Magnézium MgO 1,7 kg/m³

Előnyök

A BRF ésszerű használata számos előnyt biztosít :

Talaj helyreállítása

  • A talaj szerves anyag tartalmának növelése és humusz képződése. A humuszréteg 6 hónap után akár 10 cm mélységig, egy év után pedig 20-30 cm mélységig terjedhet.[3] 100 m³ BRF/ha alkalmazása 7,5 tonna humuszt eredményez hektáronként, amely a felhasználást követő két évben képződik. Ez nagyjából megfelel 10 év trágyabevitelének.[4]
  • A talaj szerkezeti stabilitásának javítása, amelynek fő garanciája a talajélet. A talajfauna és talajnövényzet fejlődésének elősegítésével a BRF csökkenti a tömörödést és a talajeróziót.

Vízgazdálkodás

  • Rövid távon a BRF csökkenti a lefolyást és elősegíti a talaj nedvességtartalmának megtartását mulcsként (takarással) alkalmazva.
  • Hosszabb távon növeli a víz beszivárgását és a talajban a víz tárolását a humusz képződésével és a talaj biológiai aktivitásának fejlődésével. Növeli a kultúrák szárazságtűrését, és lehetővé teszi az öntözés csökkentését vagy akár megszüntetését.

Kultúrák termelékenysége

  • Terméshozam növelése, feltéve, hogy előre számolunk a nitrogénhiány jelenségével.
  • Bizonyos betegségek, például a fusarium előfordulásának csökkenése. [5]A fa lebontó szervezetek antibiotikus molekulákat termelnek, amelyek megvédik a kultúrákat a kórokozóktól és parazitáktól.
  • A gyümölcsök és zöldségek érzékszervi tulajdonságainak és tartósságának javulása. [1]
  • A gyomok csökkenése vagy akár teljes megszüntetése mulcshatás révén.[1]
  • A fiatal fák mortalitásának csökkenése.

A BRF gazdasági szempontból akkor előnyös, ha használata a terméshozam növekedéséhez és a vegyi inputok csökkentéséhez vezet.

Emellett korlátozza a víz szennyeződését a műtrágyák nitrogén kimosódása miatt. Ellentétben a nitrát formájú nitrogénnel, a humuszban lévő nitrogén nem mosódik ki, mert kötődik a szerves anyaghoz (különösen a fehérjék képződéséhez). [6]

Hátrányok

A BRF használata bizonyos hátrányokkal jár :

  • A BRF lebomlása több hónapot vesz igénybe.
  • A BRF menedéket nyújthat rágcsálóknak (például mezei pocok).
  • A talaj felmelegedése és kiszáradása tavasszal lassul, ami késleltetheti a kultúrák telepítését.[5]
  • Bizonyos kultúrák, például a gyökérzöldségek (répa különösen) zavarhatók a BRF jelenlétében.
  • A BRF alkalmazását követő első 6 hónapban depresszív hatás figyelhető meg a kultúrákra. Ennek több oka lehet : allelopátiás vegyületek jelenléte, a talajflóra közötti versengés, nitrogénhiány...[7]


Allelopátiás jelenségek

A polifenolok, köztük a tanninok, valamint a terpének olyan allelokémiai molekulák, amelyeket a növények termelnek, és amelyek gátolhatják más növények vagy mikroorganizmusok csírázását és fejlődését. Ezek a molekulák természetes gombaölő szerek. Ez a kölcsönhatás az allelopátia fogalmához hasonló, amely a "növények közötti vagy mikroorganizmusokon keresztüli biokémiai kölcsönhatások összessége".[7] Ezek a vegyületek felelősek lehetnek a kultúrák depresszív hatásáért az első hat hónapban a BRF használata után. Mennyiségük változó a fák fajai szerint. Emellett nem minden növényfaj és -fajta egyformán érzékeny a polifenolokra és terpénekre.

Számos gyakorlat segít korlátozni ezeket az allelopátiás hatásokat :

  • Várjunk legalább 6 hónapot a vetés előtt.
  • Előnyben részesítsük a BRF mulcsként (takarással) történő alkalmazását a talajba keveréssel szemben. A keverés elősegíti a polifenolok és terpének gyökerekkel való érintkezését.
  • Kerüljük azokat a fafajokat, amelyek sok tannint és terpént tartalmaznak a BRF előállításához. (lásd "Fafajok kiválasztása" szakasz)
  • Végezzük el a torma tesztet (kerti torma magvak csíráztatása) az esetleges allelokémiai vegyületek kimutatására.

Nitrogénhiány

Faim d'azote sur un pied de pomme de terre

A fa lebomlása során bizonyos baktériumok a környezetben lévő nitrogén egy részét felhasználják. Ez nitrogénforrásért versengést eredményez a növény és a mikroorganizmusok között. Ez a növekedés lassulásában és a levelek sárgulásában nyilvánul meg. Ez a nitrogénhiány jelensége átmeneti és átlagosan 6 hónapig tart.[8] A mikroorganizmusok által megkötött nitrogén fokozatosan felszabadul a talajba, a kultúrák rendelkezésére. A nitrogénhiány mérhető és előre jelezhető. A mikroorganizmusok által megkötött nitrogén mennyisége becsülhető kb. egy nitrogén egységnek 1 m³ BRF humifikációjához.[9] A nitrogénhiányt túl gyakran hibáztatják a kultúrák depresszív állapotáért, elhomályosítva más lehetséges okokat. Nitrogénhiány nem kellene, hogy előforduljon, ha a BRF nem kerül a talajba keverésre.[7]


Ahhoz, hogy a nitrogénhiány ne akadályozza a BRF sikerét, több technikai megoldás is lehetséges :

  • Vetni egy pillangós növényt (fehér here, lucerna, borsó, lupin…)[1] a BRF használatával egy időben vagy egy évvel korábban.
  • Végső esetben nitrogénben gazdag műtrágyával kompenzálni. A túlzott nitrogén azonban zavarhatja a nitrogén mineralizációját és elősegítheti a nitrofil gyomok fejlődését.[10] Körülbelül 1 kg nitrogén/m³ BRF szükséges. A talaj mikroorganizmusai által megkötött nitrogén mennyisége a következőképpen is becsülhető: %N immobilizált = 27 % a talaj N-jéből + 7,5 % / cm BRF. [11]

Az alábbi táblázat a talajélet által ideiglenesen elérhetetlenné tett nitrogén százalékos arányát mutatja a talajba juttatott BRF mennyisége szerint az előző képlet alapján :

Forrás : B. Noel
BRF mennyisége % N immobilizált (műtrágya és mineralizáció)
1 cm= 100 m³/ha 34,5 %
2 cm=200 m³/ha 42%
3 cm= 300 m³/ha 49,5%
4 cm= 400 m³/ha 57%

Tehát 300 m³/ha BRF kijuttatásakor ajánlott a kultúrák nitrogéntrágyázását megduplázni az első évben a nem elérhető nitrogén pótlására.

BRF előállítása

Fafajok kiválasztása

Nem minden fafaj egyenértékű a BRF sikeressége szempontjából.

Több ajánlás is segíti a megfelelő fafajok kiválasztását a BRF előállításához :

  • Használjuk a helyben elérhető fákat és sövényeket, hogy elkerüljük a BRF szállítását.
  • Lehetőleg használjuk a rendelkezésre álló fajdiverzitást a BRF előállításához.[12]
  • Előnyben részesítsük a lombos fákat a tűlevelűekkel szemben, legfeljebb 20% tűlevelű arány mellett, hogy korlátozzuk a tűlevelűek terpénjei által okozott allelopátiás hatásokat. Kerüljük a tanninban gazdag fafajokat (akác, tölgy, bükk, stb.). Az allelopátiás hatások kevésbé erősek fehérfa fajoknál, mint a nyár vagy a nyír.

Ágak begyűjtése

A BRF előállítható a fák és sövények metszésének hulladékaiból. Ajánlott fiatal, legfeljebb 2 éves (ideális esetben 1 éves) ágakat gyűjteni. Átmérőjük 7 cm alatt legyen. Minél kisebb az átmérő, annál gazdagabbak az ásványi anyagokban.[5] A fiatal ágak ligninje még polimerizáció alatt áll, ami bizonyos rugalmasságot kölcsönöz nekik és könnyíti a gombák általi lebontást.


Betakarítási időszak

Az ágakat ősszel vagy télen (október és március között) kell gyűjteni[10] több okból :

  • Ez a fák nyugalmi időszaka. Az ágak a legnagyobb tápanyag-tartalommal rendelkeznek (ásványi anyagok, aminosavak, fehérjék, stb.) ősszel, a levelek lehullása után. A levelek lehullása előtt a tápanyagok felét visszajuttatják az ágakba. A fa tápanyagainak 75%-a a 7 cm-nél kisebb átmérőjű ágakban található.[4] Ezek a tartalékok a következő tavasszal mozgósíthatók a rügyek és új ágak képzéséhez.
  • Ősszel a talajban bőségesen jelen van a nitrogén, ami korlátozza a nitrogénhiányt.
  • A BRF által képzett takaró védi a talajfaunát és talajnövényzetet a fagytól.[13]

Gyűjtött ágak mennyisége

Az alábbi táblázat becslést ad a szükséges fák számáról és a munkaidőről különböző BRF mennyiségek (1 és 150 m³) előállításához. A munkaidő tartalmazza a fák metszését és az ágak halomba rakását.

2011-ben végzett agroerdészeti BRF előállítási kísérlet indikációs adatai[2]
BRF térfogata BRF tömege Levágható ágak térfogata Metszett fák száma Munkaidő
1 m³ 0,2 tonna 2 m³ 2 26 perc
150 m³ 34 tonna 304 m³ 187 64 óra 12 perc

Fa aprítása

A bazídiumos gombák nem képesek behatolni a fa kérgébe. A fa fragmentálása növeli a fa felszíni kitettségét és elősegíti a gombák általi kolonizációt, amelyek képesek lebontani a lignint. A fragmentumok mérete 5 és 10 cm között legyen.[10] Minél kisebb a méret, annál jobb a biológiai lebontás és annak hatása a talajra.[1]

Broyage du BRF. Antoine Chedru

Egy mechanikus aprító költséges beruházás, amelyet csökkenthetünk CUMA vásárlással vagy bérléssel.

Ez a lépés elvégezhető kalapácsos aprítóval (inkább, mint késsel működővel). A legkisebb rácsméret kiválasztása nagyon finom aprítékot eredményez.

Hasznos lehet az ágak aprítása előtt a hulladékok (például műanyagok) válogatása.[14]

Az alábbi táblázat becslést ad az ágak aprításához szükséges munkaidőről. Az aprítás időtartama 10 perctől egy óráig terjedhet m³ faanyagként.[5] Ez az idő nagyon változó az aprító kapacitásától függően.[2]

2011-ben végzett agroerdészeti BRF előállítási kísérlet indikációs adatai[2]
BRF térfogata Levágható ágak térfogata Aprítási idő
1 m³ 2 m³ 16 perc
150 m³ 304 m³ 39 óra

Tárolási idő korlátozása

A BRF-t a lehető leggyorsabban fel kell használni az aprítás után. Ha nem lehet azonnal használni, ajánlott az időjárástól védett helyen tárolni maximum néhány hétig. [15] A téli alacsony hőmérséklet korlátozza a fa biológiai lebomlását tárolás közben.

BRF beszerzése

Ha a BRF nem állítható elő helyben, mindig fordulhatunk önkormányzati szolgáltatásokhoz, gallyazókhoz vagy kertészeti szakemberekhez a beszerzés érdekében.

A darabolási hulladékokat nem szabad vegyszeresen kezelni a kivágás után, hogy megfeleljenek a biogazdálkodás szabályainak. [5]

Előállítási költségek

A BRF előállításának becsült költsége 18 €/m³. Ez magában foglalja az előállítás különböző lépéseinek költségeit: metszés és halomba rakás, aprítás, szállítás és/vagy tárolás. Ez a költség szinte ugyanaz, ha külső szolgáltató végzi az aprítást vagy ha saját magunk bérelt mechanikus aprítóval.[2]

Ha külső szolgáltató végzi az aprítást, kb. 8 €/tonna BRF, azaz 2 €/m³ költséggel kell számolni.

Aprító bérlési és csere szolgáltatás

A BRF Génération egy online szolgáltatás BRF beszerzésére és aprító bérlésére: https://www.brfgeneration.fr/

BRF használata

A BRF hatékony eszköz a talajok szerves anyaggal való gazdagítására, feltéve, hogy megfelelően használják. A tapasztalatok azt javasolják, hogy végezzenek talajelemzés-t a talaj biológiai aktivitásának rendszeres nyomon követésére a BRF bevezetése során.

Szükséges mennyiségek

Mérsékelt éghajlaton egy önfenntartó erdei vagy rét talaj átlagosan 8% humuszt tartalmaz 30 cm mélységben. Elméletileg a BRF éves mennyisége 8% humusz eléréséhez egy mezőgazdasági talajban 100 m³/ha lenne, ami 1 cm réteget jelent a talajon. Ez megfelel 300 m³/ha kijuttatásának, azaz 3 cm rétegnek, amelyet 3 évente meg kell ismételni.[11]

A tapasztalatok általában a következőket javasolják :

  • BRF térfogata 30 és 300 m³/ha között, azaz 0,3 és 3 cm vastagságú BRF réteg.[10] Ez a mennyiség gyakran a rendelkezésre álló faanyag korlátozott mennyisége miatt van meghatározva.
  • A megújítás gyakorisága 1 és 10 év között változik[15], a kultúrák, talajok és termelési célok függvényében.

Az alábbi táblázat becslést ad a szükséges ágak térfogatáról, a metszendő fák számáról és a munkaidőről, hogy elegendő BRF álljon rendelkezésre 3 cm vastagságban 500 m² és 1 ha terület lefedéséhez.[2]

2011-ben végzett agroerdészeti BRF előállítási kísérlet indikációs adatai[2]
Fedendő terület

(3 cm vastagságban)

BRF térfogata BRF tömege Ágak térfogata Metszett fák száma
500 m² 15 m³ 3-4 tonna 30 m³ 18-19
1 ha 300 m³ 68 tonna 600 m³ 373

A munkaidő tartalmazza a halomba rakás, aprítás, szállítás és/vagy tárolás, valamint a holtidő (szünetek, stb.) idejét.

Kertészeti zöldségtermesztésben

A legegyszerűbb, kertészeti zöldségtermesztésben ajánlott módszer a 3 cm vastag BRF alkalmazása, azaz 300 m³/ha háromévente. A nitrogénhiány elkerülése érdekében (amikor a BRF-et a talajba dolgozzák), egy nitrogénben önellátó hüvelyes növényt, például a féverole-t el lehet vetni. Egy másik megoldás a nitrogén trágyázás megduplázása az első évben a BRF kijuttatása után[11].

Nagyüzemi kultúrákban

Nagyüzemi kultúrákban kisebb mennyiségű BRF kijuttatása ajánlott, 40-50 m³/ha mennyiségben.[11] A tapasztalatok szerint 6 évente meg kell ismételni, mivel a lebomlás ideje hosszú lehet. A BRF használata nagyüzemi kultúrákban nehézségeket okozhat a szállítás és az ipari feldolgozás során. A nem lebomlott BRF darabok bekerülhetnek a betakarításba, és később a feldolgozó berendezésekbe (cukorgyárakban, len rostkefékben stb.).

Eszközök

A BRF terítését lehet végezni trágyaszóró segítségével (terítőasztallal).[16]

A mezőgazdasági gépek okozta tömörödés csökkentése érdekében a terítés történhet merőlegesen a megszokott haladási irányra, közvetlenül a szármaradványokra, fagyott talajra télen vagy száraz talajra.

Mulcsként való alkalmazás vagy talajba dolgozás

A BRF mulcsként való terítése talajba dolgozás nélkül. Antoine Chedru

A BRF használható mulcsként vagy felszínes talajba dolgozva anélkül, hogy a talajt megforgatnánk boronálással (inkább rugós borona, mint tárcsás borona).[15] Többszöri áthaladás szükséges lehet. A talajba dolgozást előnyösen a talaj első 10 centiméterében kell korlátozni. Ugyanakkor néhány tapasztalat jó eredményeket mutat 12 cm mélységű bedolgozással rotációs kapával[9] vagy egyenes pengéjű rotációs kapával (kombinált eszköz)[16]. A lignint lebontó gombák nem élnek meg mélyebben, ahol az oxigénellátás csökken. A fa rossz lebomlása és az szerves anyag mélyi felhalmozódása elősegítheti az oxigént fogyasztó baktériumok aktivitását, ami gyökérfulladáshoz vezethet. A sekély bedolgozás lehetővé teszi a BRF oxigén jelenlétében és megfelelő nedvességi viszonyok között (60-100%)[15] történő lebomlását.

A BRF két alkalmazási módjának megvannak a maga előnyei és hátrányai [5]:

Bedolgozás nélkül Bedolgozással
Lebomlás sebessége Lassú Négatif Gyors Positif
Nitrogénhiány Kevésbé jelentős Positif Jelentősebb Négatif

Azokon a talajokon, ahol a biológiai aktivitás és a szerkezeti stabilitás nem optimális, az első BRF használatakor az talajba dolgozás előnyösebb.

Óvintézkedések

  • Soha ne temessük el;
  • A gép indításához jobb, ha előtte egy nagy takarnövény hüvelyesekkel vagy egy hüvelyes kultúra kerül kijuttatásra, hogy a rendszer elkezdjen stabilizálódni a BRF lebontásához szükséges nitrogénigény és a kultúra esetleges nitrogénhiánya között (amit hüvelyes telepítésével elkerülünk);
  • A BRF mennyiségét tekintve: a rendelkezésre álló mennyiség alapján jobb egyetlen parcellára koncentrálni, hogy 20-30 t/ha nagyságrendű mennyiséget juttassunk ki, mint szórványosan, a szervesanyag-tartalom növelése érdekében (1 tonna kb. 2-3 köbméter BRF-nek felel meg);
  • Végezzünk kalciumos javítást, hogy a biológiai aktivitás képes legyen a talajt szerkezetileg kialakítani a kalcium és az humusz felhasználásával.

Erdőalj kiegészítése

Súlyosan leromlott talajokon, ahol a biológiai aktivitás nagyon alacsony, szükséges lehet a talajban részt vevő szervezetek visszatelepítése a fa lebontási táplálékláncába. Az erdőalj hozzáadása 10-20 g/m² mennyiségben elegendő.[10]

Vetőmagvetés

A vetés közvetlenül a BRF bedolgozása után elvégezhető egy szabványos vetőgéppel. Közvetlen vetésnél a BRF bedolgozása nélkül is alkalmazható, ha a biológiai aktivitás és a talaj stabilitása megfelelő.[6]

BRF hasznosítása állattartásban alomként

A BRF-et gyorsan a darabolás után kell használni, és szükség esetén ponyvával fedve, időjárás elleni védelem alatt tárolni. Egy 100 m² alapterületű istállóhoz 1,5 m³ BRF/nap mennyiség ajánlott. Egy köbméter BRF 40 kg szalmának felel meg. A BRF trágya komposztálható a tábla szélén, mielőtt kiszórnák.[16]

Képgaléria


Ezt a cikket készítették Francis Bucaille, Olivier Tassel és Antoine Chedru közreműködésével.


Források

  1. 1,0 1,1 1,2 1,3 1,4 Ekopédia. 2013. Bois Raméal Fragmenté.https://www.ekopedia.fr/wiki/Bois_Ram%C3%A9al_Fragment%C3%A9
  2. 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 2,5 2,6 Service Développement économique des filières & Service Environnement et Territoires. 2011. Evaluation de la production de Bois Raméal Fragmenté (B.R.F.) à partir d’une coupe de peupliers issue d’une parcelle en agroforesterie. https://agriculture-de-conservation.com/sites/agriculture-de-conservation.com/IMG/pdf/brf-agroforesterie.pdf
  3. Mon Jardin en Permaculture. Le BRF. [2022.10.05]. http://www.monjardinenpermaculture.fr/pages/le-brf
  4. 4,0 4,1 Matthieu Archambeaud. 2006. Le « bois raméal fragmenté », un outil pour doper les sols en matières organiques. TCS n°37. https://agriculture-de-conservation.com/Le-bois-rameal-fragmente-un-outil.html
  5. 5,0 5,1 5,2 5,3 5,4 5,5 E. Bouvier. 2012. Broyats de Branchages & Bois Raméal Fragmenté (BRF). https://occitanie.chambre-agriculture.fr/fileadmin/user_upload/Occitanie/076_Inst-Occitanie/Documents/Productions_techniques/Agriculture_biologique/Espace_ressource_bio/Maraichage_bio/Pluri-espece/Fertilisation/BroyatsBranchages-PACA-2012.pdf
  6. 6,0 6,1 M. Archambeaud. 2006.Le « bois raméal fragmenté », un outil pour doper les sols en matières organiques. https://agriculture-de-conservation.com/Le-bois-rameal-fragmente-un-outil.html
  7. 7,0 7,1 7,2 Bucaille, F. (2020, november 4). Talajok revitalizálása - Diagnózis, trágyázás, védelem. DUNOD.
  8. F. Mulet. 2018. Azote à volonté - faim d'azote et bactéries fixatrices d'azote. Verre de Terre Production. https://www.youtube.com/watch?v=9uGmCSXJYgk
  9. 9,0 9,1 https://agriculture-de-conservation.com/Le-bois-rameal-fragmente-un-outil.html
  10. 10,0 10,1 10,2 10,3 10,4 G. Lemieux, D. Germain. 2001. Le bois raméal fragmenté : la clé de la fertilité durable du sol. Groupe de coordination sur les bois raméaux, Université Laval. https://www.verdeterreprod.fr/wp-content/uploads/2019/05/LE-BOIS-RAM%C3%89AL-FRAGMENT%C3%89-LA-CL%C3%89-DE-LA-FERTILIT%C3%89-DURABLE-DU-SOL.pdf
  11. 11,0 11,1 11,2 11,3 B. Noel 2018. Régenerer un sol avec du BRF. Verre de Terre Production. https://www.youtube.com/watch?v=7CVWje_qSjU
  12. G. Domenech. 2012. Quelles essences pour faire du BRF ?. https://jardinonssolvivant.fr/quelles-essence-pour-faire-du-brf/
  13. Sikana Nature. Comprendre le BRF (Interview Jacky Dupéty) | Agriculture durable. [2022.10.05]. https://www.youtube.com/watch?v=Ii4-C3x9M6k
  14. P. Aussan. 2019. Direktvetés és BRF nagyüzemi kultúrákban - Interjú Pierre AUSSANT-tal. https://www.youtube.com/watch?v=SgqhpNWIOPk
  15. 15,0 15,1 15,2 15,3 Domaine de Belleroche. 2015. Le BRF. http://domainedebelleroche.free.fr/index.php?article174/le-brf
  16. 16,0 16,1 16,2 B. Noel 2006. Rapport final du projet : Mise en œuvre de la technique du Bois Raméal Fragmenté (BRF) en agriculture wallonne. http://andre.emmanuel.free.fr/brf/articles/rapportBRF.pdf